Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. szeptember 16. kedd (15. szám) - A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló tö... - DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
163 Ezért, ha a fogyasztó a bank által készített elszámolást vitatja, márpedig miért ne vitathatná, első lépésként a pénzügyi hitelintézménytől kér het korrekciót, nyilván aki készíti az elszámolást. Ennek sikertelensége esetén a Magyar Nemzeti Bank keretében működő Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhat. A Pénzügyi Békéltető Testület határozatát követően mind a fogyasztó, mind pedig a pénzügyi inté zmény a törvényben meghatározott polgári nemperes eljárást indíthat, amely ellen fellebbezni is lehet. Tehát a jogállamiság százszázalékosan garantálva van mindenki számára. Mindemellett a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi jogkörében eljárva ellenőrzi, hogy a pénzügyi intézmények az MNB rendeletében foglaltak szerint készítik el az elszámolást. Tehát azt láthatjuk, hogy a fogyasztót védjük az utolsó pillanatig, hisz a fogyasztó tudása nem minden esetben felel meg a banki tudásnak, ezért a fogyasztó számá ra megfelelő garanciákat építettünk be, hogy az elszámolás menetét is tulajdonképpen ellenőrizni tudja. (10.10) Technikailag a törvény tartalmaz szabályokat arra nézve is, hogy hogyan kell a banknak az elszámolást kézbesítenie, közzétenni, mi van, ha megha lt a fogyasztó, mi van, ha új lakáscíme van s a többi, ezekre mind gondolni kellett ebben a törvényben. A javaslat részletesen szabályozza a forinthiteleket. Ennek során fontos szempont volt, hogy a forinthitelekhez kapcsolódóan megindult perek ne terheljé k le túlzottan a bíróságokat, és ne veszélyeztessék a már megindult devizaalapú perek eredményes és gyors befejezését. Ezért a javaslat előírja, hogy forinthitelek esetén a bankok a tisztességtelenség vélelmének megdöntésére irányuló pereket 2015. január e lején indíthatják meg. A forinthitelek között emellett különbséget kell tenni aszerint, hogy a vizsgált szerződéses kikötés hatályban volte már 2010 előtt. 2010 után ugyanis a forinthitelek esetében kamatcsökkentésre került sor, illetve több jogszabály is született, amely ezeket rendezte. Emiatt indokolt, hogy a forinthiteleknél a 2010. november 27től hatályos szerződéses kikötéseket elsőként a Magyar Nemzeti Bank vizsgálja meg fogyasztóvédelmi jogkörében. Amennyiben az MNB ezeket a szerződéses rendelkezé seket tisztességtelennek találja, közérdekű keresetet indít. Nem kerül sor a közérdekű perindításra, ha a kikötés ugyan tisztességtelen, de a bank ez alapján nem emelt kamatot. Az átlátható árazásra való áttérést ugyanis nem akadályozza az, ha a bíróság ne m mondja ki ezeknél a forinthiteleknél a kikötések érvénytelenségét. A 2010. november 27. előtt hatályos szerződéses kikötések vonatkozásában azonban a pénzügyi intézményeknek ugyanúgy pert kell indítaniuk a tisztességtelenség vélelmének megdöntése iránt, mint a devizaalapú szerződéseknél. Ezekre a forinthiteles perekre is ugyanazok az eljárási szabályok és szoros határidők irányadóak, mint a most folyó devizaperekre. Indokoltnak tűnik bizonyos forintalapú hiteltípusok kivétele a törvény hatálya alól, példá ul hitelkártya, folyószámlahitel. Ezek nagyon speciális termékek, rövid időtartamúak, másrészt fix kamatúak. Ezek olyan speciális termékek, amelyeknél az egyoldalú módosítás kérdése nem kerülhetett szóba, és az árazás is más elvek szerint történik. A javas lat a forintalapú hiteleknél sorra kerülő eljárással azonos eljárást írna elő a devizadeviza szerződések esetében is. Ezek fő jellegzetessége, hogy nemcsak a kölcsönösszeg folyósítása történt devizában, hanem a törlesztésre is devizában kerül sor. Erre te kintettel ezek a fogyasztói hitelek közelebb állnak a forintalapú hitelekhez, mint a devizaalapúakhoz, például ezeknél sem volt árfolyamrés. Ezekre is irányadó lenne a 2010 előtt, illetve 2010től történő hatálybalépés szerinti eltérő eljárási rend. A java slat rendezi annak a 12 ezer pernek a sorsát, amelyeket a 2014. évi XXXVIII. törvény alapján felfüggesztettek. A cél ezeknek a pereknek az alkotmányos keretek között történő, mielőbbi befejezése. Ennek egyik eszköze, hogy a fogyasztóknak meg kell jelölniük azt az érvénytelenségi jogkövetkezményt, amelyet a bíróságtól kérnek a megállapítási perek helyett. Ennek hiányában a
