Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 11. kedd (25. szám) - A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1599 terjesszenek egy ilyen terméket, illetve egy biztosítási szolgáltatást. Úgy gondolom, hogy ezt minde nképpen ki kell zárni, ezt feltétlenül így kell belefogalmazni, hogy egyébként ne lehessen a terméknek olyan tulajdonsága vagy ne lehessen olyan terjesztési módja, amely jó erkölcsbe ütközik, hiszen ez lerontja a jogszabályok érvényesülését. A másik a 138. §ban a titokvédelem. A titokvédelem vonatkozásában meglehetősen tágra nyitja, illetve a titkok megismerésében meglehetősen tágra nyitja azoknak a szerveknek és személyeknek a körét, akik megismerhetik a titkokat. Azonban helyesen bevezet a megismerés mód jában egy olyan korlátozást, ami talán lehetőséget biztosít arra, hogy ezek a biztosítási titkok és adott esetben az ügyfél saját titkai, amelyek például egészségügyi adataira vonatkoznak, ne lehessenek mások, illetéktelenek által megismerhetők, például eg y bírósági, akár büntető, akár szabálysértési vagy más polgári peres eljárásokban. Tehát feltétlenül fontos, hogy ezen még elgondolkozzunk, hogy milyen egyéb más korlátozásokat tudunk állítani, és hogyan lehet azért ezeket korlátozni. Termé szetesen a korlátozás arra vonatkozik, hogy ne az államtól és az állami szervektől zárjunk el adatokat, hanem a jogérvényesítés során az esetleges visszaélésre irányuló gazdasági társaságoktól vagy adott esetben olyan ügyfelektől, magánszemélyektől, akik e zzel vissza tudnának élni. A másik, ami rendkívül fontos, az ügyfelek tájékoztatásának kérdésköre. Nagyon jó szabályokat tartalmaz a törvényjavaslat abban a vonatkozásban, hogy hogyan kell, miként kell és milyen módon lehet teljeskörűen tájékoztatni az ügy feleket. Azonban a kérdés az, hogy ez meg foge valósulni, megvalósulhate egyáltalán a valóságban. Erre kell hogy egyébként az MNB majd fontosabb hangsúlyt fektessen, hogy mindenképpen ellenőrizze ezen ügyféltájékoztatások megvalósulását, és hogy valóban a melléklet szerint, tehát a törvényjavaslat melléklete szerint, illetve magában a törvényjavaslatban lefektetett elvek szerint történik az ügyfelek tájékoztatása. Erre például tökéletes eszköz a próbavásárlás eszköze, illetve lehetősége, amikor maga az M NB tud bemenni, és mint ügyfél vagy mint potenciális ügyfél eljár, és a szolgáltatással kapcsolatban a tájékoztatást leellenőrzi. Ami érdekesebb, hogy a tájékoztatás vonatkozásában mindvégig az volt, hogy egy teljesen új szabályozást épít be a törvényjavas lat, ehhez képest nem újult meg teljesen ez a kör. Annyi történt, hogy más helyre került elhelyezésre. Viszont az feltétlenül szükséges, hogy az alkuszi tevékenységet az eddiginél is és a törvényjavaslatban megfogalmazottnál is sokkal szorosabb felügyelet alá kell helyezni, ahogy egyébként az életbiztosításnál is erősebb ellenőrzés alá kerültek a tevékenységek. A másik, amiről szeretnék szólni, és ne haragudjanak, ha itt magam felé hajlik a kezem, korábbi gyakorló jogászként számomra a jogvédelmi biztosítás volt egy érdekes és neuralgikus pont. Ne higgyék azt, hogy itt most az ügyvédeknek, illetve az ügyvédi kamaráknak kampányolok, azonban a jogvédelmi biztosítás területén van jó pár tisztázandó kérdés, és például a társadalmi egyeztetés során a biztosítókka l és a jogvédelmi szolgáltatást nyújtó biztosítókkal, illetve szolgáltatókkal mindenképpen egyeztetni kellett volna, hogy az ő adataikat, sikerességi adataikat, illetve eredményeiket megismerhessük. Hiszen azt is látni kell, hogy egyegy jogvédelmi biztosí tási szerződés megkötésénél 2030 oldalas szerződést kötnek meg a leendő jogi képviseletükre vagy bármilyen jogvédelmi szolgáltatásukra az ügyfelek, míg például az ügyvédnél 23 oldalas tényvázlat és megbízási szerződés keretében tudnak az ügyre vonatkozóa n szerződést kötni. És egyébként a gyakorlat azt mutatja, hogy a jogvédelem területén közel sincsenek olyan jó statisztikák, s közel sem teljesítenek olyan jól, mint egyébként az egyéni ügyvédek vagy ügyvédi irodák. Tehát mindenképpen, ha úgy tetszik, egy kicsit rontják a fogyasztók helyzetét is, hiszen míg egy ügyvéd azért kifejezetten jól megítélhető statisztikákkal rendelkezik, a jogvédelmi biztosításoknál ilyen adatok, sikerességi adatok nem állnak rendelkezésre. Míg az egyik oldalon egy ügyvédnek egy k amarai tevékenységéért kell felelnie, addig a jogvédelmi biztosítás vonatkozásában teljesen más szabályok vonatkoznak rá. Bonyolult háttér van, és nem lehet úgy megismerni ezt a tevékenységet, mint egyébként az ügyvédi szolgáltatásokat. Tehát számomra a jo gvédelmi szolgáltatásoknak egy majd későbbi újragondolása feltétlenül szükséges lesz, pontosan azért, hogy egyrészt meghallgatva az ügyvédi kamarát, és a jogvédelmi biztosítást nyújtó szolgáltatók érveit ütköztetve, és a bíróságok
