Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 11. kedd (25. szám) - A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1596 Külön könyvben kapnak helyet az előterjesztés szerint a biztosít ásközvetítőkre vonatkozó szabályok. E szabályok a biztosítási közvetítésről szóló irányelv szabályain alapulnak. Lehet, hogy önmagában a biztosításközvetítésről egy parlamenti vitában nem kellene túl sok szót ejteni, ugyanakkor, ha azt nézzük, hogy a fogya sztóval, akit védeni kívánunk a törvény erejénél fogva is, ki van a legközvetlenebb kapcsolatban, akkor látjuk, hogy a biztosításközvetítők azok, számukból adódóan is, akik a legközvetlenebb kapcsolatot tartják a fogyasztókkal, így az ő tevékenységük akár jó, akár rossz irányba jelentősen befolyásolhatja a fogyasztóvédelmet is. (16.20) Tehát én a magam részéről helyénvalónak tartom, hogy külön könyvben kapnak helyet a biztosításközvetítésre vonatkozó szabályok, és a szabályok a biztosításközvetítésről szóló irányelv szempontjait követik. A Magyar Nemzeti Bank megnövekedett feladatai közé - helyesen - kerül ez be, ugyanakkor szabályozói szempontból célként jelenik meg az adminisztratív terhek szükséges mértékűre történő korlátozása, ami szintén nem hátrány. A korábbi szabályozásnak megfelelően továbbra is lehetőség van biztosító és viszontbiztosító szövetkezeti formában történő alapítására, ennek a szabályait tovább pontosítja az előterjesztés. Meghatározza a szövetkezet alapításához szükséges pénzbeli hozzájá rulás mértékét, illetve tiltja az immateriális javak nem pénzbeli hozzájárulásként történő szerepeltetését. Lehetővé teszi, hogy a szövetkezet tagjai olyan személyt válasszanak meg az igazgatóság, illetve a felügyelőbizottság tagjává, aki nem tagja a szöve tkezetnek. Ez egyfajta szakmai szupport, szakmai erősítésre nyújt lehetőséget, mert nem biztos, hogy azok között a tagok között, akik egy szövetkezetet alkotnak, megvan feltétlenül az a szaktudás, ami egyegy ilyen vezetési és felügyeleti feladat ellátásáh oz szükséges, tehát ez egy értelemszerű és hasznos kiegészítése a szabályozásnak. A korábbi biztosítási törvénnyel lényegében azonos módon szabályozza a kölcsönös biztosítóegyesületek működését, tekintetbe veszi - helyesen - a polgári törvénykönyv változás át és az egyes biztosításspecifikus szabályok módosulását. A törvény meghatározza a biztosító és viszontbiztosító felügyeleti hatósága által kiadott, engedélyhez kötött tevékenysége folytatásának, módosításának és megszüntetésének alapvető szabályait. Ez i s alapvetően a fogyasztók védelmét szolgálja, ugyanis a fogyasztót védeni lehet a működés oldaláról is, hogy jó kiszolgálást kapjon, de a legalapvetőbb fogyasztóvédelem az, hogy a pénze ne vesszen el; ez a tétel ezt szolgálhatja. Meghatározza a biztosítók reorganizációjára és felszámolására vonatkozó szabályokat, tételesen felsorolja a biztosító bejelentési kötelezettségeit, emellett rögzíti a felügyelet ellenőrzési jogosultságait; ez a jogbiztonság felé talán egy lépés. A biztosító és a viszontbiztosító a felügyelet részére felügyeleti díj megfizetését is rögzíti. Ez érdekes, új eleme a szabályozásnak, ugyanis életszerű az, hogy akivel kapcsolatban a felügyeletnek egyre több dolga van a működésének a problémái miatt, az ne legyen teljesen következmény nélkü li. Tehát ha többször kell a felügyeletnek a problémák miatt egyegy társasággal foglalkoznia, akkor, ha nem is büntetés formájában, de felügyeleti díj formájában ennek azért legyen valami nyoma. Nagyon helyesen meghatározza a biztosítók irányítási rendsze rére vonatkozó általános irányítási keretszabályokat is. Rögzíti az eszközök és források értékelésére, a biztosítástechnikai tartalékokra, a szavatolótőkére, a minimális tőkeszükségletre vonatkozó szabályokat is, ez jelentős biztonsági kérdés a működést il letően. Régóta ismerjük ezt a szlogent, hogy „biztosítás - biztonság”, ez akkor igaz, hogyha maga a biztosítótársaság megfelelő biztonsággal tud működni. Rögzíti a prudens elvárást, amely előírja a biztosítók számára, hogy az eszközöket az ügyfelek legjobb érdeke szerint fektessék be, megfelelően kell illeszteni a befektetéseket és a kötelezettségeket, és kellő figyelmet kell fordítani az olyan pénzügyi kockázatokra, mint ami a likviditásból és a koncentrációs kockázatból adódhat. Szabályozza a törvény az e szközök nyilvántartásának a szabályait és az abban foglaltak helyességéért való felelősség kérdését is. Ez az egyik kulcseleme a 20072008ban Amerikában kibontakozó pénzügyi válságnak, hogy a helyességért való felelősség eltűnt. Tehát olyan
