Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 11. kedd (25. szám) - A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SZATMÁRY KRISTÓF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1593 felügyeleti tevékenységre és határozott szabályokra ezen a területen. Magyarországon természetesen jelenleg is törvény szabályozza a biztosítási tevékenységet, amely a vonatkozó uniós irányelveken alapul. Mivel azonba n a piac változik és változnak az irányelvek is, így nekünk is, most úgy tűnik, szükséges a törvény módosítása. Elöljáróban annyit szeretnék kiemelni, hogy az új törvény alapvetően ügyfélbarát, az eddiginél sokkal inkább figyelembe veszi a fogyasztóvédelmi szempontokat, az ügyfelek érdekeit, ahogy ezt egyébként az államtitkár úr is említette. Ez megmutatkozik egyfelől a felügyeleti tevékenység jelentős erősítésében, a tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó szabályozásban, és az esetleges felszámolói eljárá snál is nagyobb hangsúly fordítódik majd az ügyfélbiztonságra. Mielőtt azonban ebbe belemennénk, engedjék meg, hogy röviden felvázoljam azokat az uniós irányelveket, amelyeknek a törvényjavaslat is meg kíván felelni. Elhangzott, hogy az uniós szabályozás k özvetlen előzménye az Unió 2004es ajánlása alapján az úgynevezett Bázel II. néven ismert folyamat, amely nagy hangsúlyt fektet a hitelintézetek tevékenységéhez igazodó tőkeképzésre, a korábbinál nagyobb védelmet biztosítva ezáltal a különböző típusú pénzü gyi és működési kockázatok ellen. A folyamat az Európai Unió szabályozásában először a hitelintézeti és értékpapírpiaci szektorban jelent meg. Ezekhez az irányelvekhez igazodik az Európai Bizottság 2007 folyamán beterjesztett, biztosítási szektorra vonatko zó Szolvencia II. javaslata. A jelenleg hatályos rendszer harminc éve szabályozza immár az uniós biztosítási piac egyes intézményeit. Ennek a rendszernek egyes elemei egyéb szektorok szabályozási fejleményei miatt elavultak, bár kétségtelen és érdemes megj egyezni, hogy a Szolvencia I. az idők folyamán bizonyította szabályainak időtállóságát, azonban, ahogy sok más területen is, időközben néhány paragrafusa túlhaladottá vált és módosításra szorul. Az előttünk fekvő tervezet tehát lényeges célként valósítja m eg egyrészt a Szolvencia II. irányelv átültetését, másrészt a hatályos hazai szabályozás egyes elemeinek korszerűsítését. A korszerűsítés magában foglalja a hazai szabályozás fejlesztését, a felhalmozódott piaci és felügyeleti tapasztalatok, illetve a pénz ügyi válság tapasztalatainak átültetését. Mint említettem, a javaslat az ügyfelek érdekeit tartja elsősorban szem előtt, ennek megfelelően erősíti a felügyeleti tevékenységet. Minőségi változást jelent a tervezet szerint, hogy kockázatalapúvá válik a felüg yelés. A szabályozás és a felügyelés fő célja az ügyfelek megfelelő védelme, továbbá a pénzügyi stabilitás és hatékony működés. A javaslatban a felügyelés előretekintő és kockázatorientált megközelítésen alapszik. A javaslat átlátható szabályokat ír elő a közzétételre, az adatszolgáltatásra. Az arányosság alapelve mellett fontos cél, hogy a felügyelet rendelkezzen valamennyi szükséges információval, ami a feladatai ellátásához szükséges. Az új rendszerben a biztosítóknak és a pénzügyi felügyeletet ellátó Ma gyar Nemzeti Banknak is növekednek a feladatai, ugyanakkor cél, és reményeink szerint eredménye is lesz a javaslatnak, hogy az adminisztrációs terhek ésszerű mértékűre csökkenjenek. Újítást jelent a határon átnyúló pénzügyi csoportokra vonatkozó különös sz abályok kidolgozása. Ennek érdekében a csoportot átfogó felügyelést az érintett felügyeletek úgymond felügyeleti kollégiumok keretében látják el. A törvény egyébként meghatározza, mely esetekben kerül sor az alapítási és tevékenységi engedély visszavonásár a. Lényeges újítása a jogszabálynak, hogy rendezi a felügyeleti adatkezelésre vonatkozó szabályokat. Mint ahogy elhangzott, egy lényeges különbséget tesz a javaslat a biztosítóegyesületek között. A 300 millió forintos éves díjbevétel alatti kis biztosítókr a egyszerűbb szabályok vonatkoznak, értelemszerűen a nagyobbakra ennél bonyolultabbak. A jogszabályban külön könyvben szerepelnek a biztosításközvetítésre vonatkozó szabályok. A közvetítői szabályozás lényeges változása egyébként, hogy a korábban független biztosításközvetítőknek számító többes ügynökök a törvény hatálybalépését követően a tevékenység jellegéből adódóan függő biztosításközvetítőknek minősülnek majd. A javaslat azt is szabályozza,