Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 11. kedd (25. szám) - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1559 A törvény előkészítése során figyelembe vettük a nemzeti stratégiában váz olt elképzeléseket, és figyelembe vettük az elmúlt évek során kibocsátott koncessziós eljárások tanulságait, az illetékes háttérintézmények, a Magyar Bányászati Hivatal és a Bányászati és Földtani Intézet elvégezte ezt az előkészítést, kikérte a piaci szer eplők és a bányászattal foglalkozók véleményét, és a tapasztalatok alapján alkotta meg az előttünk levő törvényjavaslatot. Ez a törvényjavaslat alapvetően könnyítéseket, egyértelműsítéseket és az eljárási kérdések rendbetételét tartalmazza, mindazon túl sz ámos olyan kérdésben hoz be új szabályozási lehetőségeket, illetve új szabályozást, amelyek eddig hiányoztak ahhoz, hogy a bányászati eljárásokban az új megoldások és az energiafüggőségünk felszámolását célzó kutatások megindulhassanak. Ezentúl azt is ki k ell emelni, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján a természetes előfordulási helyükről kitermelt, kinyert föld méhének kincsei feletti tulajdonjog az ágazati törvényben meghatározott módon szerezhető meg, ezért szükséges a bányafelügyeleti engedél ytől eltérő, más hatósági engedély alapján végzett tevékenységgel összefüggő ásványinyersanyagkitermelésre is az ásványi nyersanyagok feletti tulajdonjog szerzési módját a bányászatról szóló törvény keretein belül szabályozni. A szabályozással megakadályo zható a jogosulatlan bányászati tevékenység és az állam tulajdonába tartozó vagyon jogtalan igénybevétele, haszonszerzés céljából történő felhasználása. A módosítással összefüggésben a törvényjavaslat továbbá tartalmazza, hogy nem kell bányajáradékot fizet ni az építési engedély alapján kitermelt, 500 köbmétert meg nem haladó ásványinyersanyagmennyiség után, valamint a közúti közlekedésről szóló és a vasúti közlekedésről szóló törvény szerint a magyar állam nevében és javára eljáró építtető részére kiadott, a bányafelügyeleti engedélytől eltérő, más hatósági engedély alapján végzett tevékenység során kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után. Az egyes hatóságok közötti hatásköri összeütközés megelőzése érdekében az ásványvagyongazdálkodási célokat szolgá ló, termelést serkendő szénhidrogénbányászati technológiai műveletek, így különösen a rétegrepesztés, rétegsavazás, víz- és gázbesajtolás, rétegenergiapótlás engedélyezése tekintetében a törvényjavaslatban egyértelműen kimondásra kerül, hogy a bányafelüg yelet engedélyezési hatáskörébe tartozik ezen bányászati technológiai műveletek hatósági engedélyezése. A környezetvédelmi hatóságok a felszín alatti vizek megóvásával kapcsolatos feladataik érvényesítését a rétegserkentő technológiai műveleteket tartalmaz ó műszaki tervek bányahatósági jóváhagyására induló eljárásokban tudják szakhatóságként érvényesíteni. A törvényjavaslat tartalmazza továbbá a vizek kártétele elleni védelem és védekezés célját szolgáló vízi létesítmények megépítéséhez szükség ásvá nyi nyersanyag kitermelésére vonatkozó szabályok megalkotását, amellyel egy egyszerűsített, a tevékenységhez szükséges anyagnyerőhelyek létesítésére, üzemeltetésére és megszüntetésére vonatkozó gyors eljárás került kialakításra. Fő szabály szerint nem lehe t anyagnyerőhelyet létesíteni, ha a közcélú vízi létesítmény építésének közelében megfelelő mennyiségű és minőségű töltésanyag áll rendelkezésre a bányákban, és az azokból kitermelt ásványi nyersanyag kedvezőbb vagy azonos költségen beszerezhető, mint más anyagnyerőhelyről. Az anyagnyerőhelyről kitermelt ásványi nyersanyag az állam tulajdonában marad, és így az új szabályozás kizárja annak lehetőségét, hogy a kitermeléssel az anyagnyerőhely engedélyese tulajdont szerezzen. (13.30) A szabályozás célja, hogy az árvízvédelmi projektek kivitelezése egyszerre legyen gazdaságos, előzze meg az ásványvagyon felesleges terhelését, és minimalizálja a felesleges tájsebek kialakítását. Az anyagnyerőhelyekre vonatkozó szabályozás beiktatásához kapcsolódóan került módosít ásra a termőföldről szóló 2007. évi CXXIX. törvény, amely alapján a célkitermelőhely fogalma kiegészítésre kerül az anyagnyerőhely fogalmával. A fentieken túl a törvényjavaslat további célja olyan rendelkezések megalkotása, amelyek elősegítik a jogalkalmaz ók jogértelmezését, a hatóságok
