Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 10. hétfő (24. szám) - Egyes önkormányzatokat érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat - LÁSZLÓ TAMÁS
1451 Ebben nincsenek pá rtérdekek, nincsenek elkülönülő egyéni kerületi érdekek, minden résztvevőnek szeretett fővárosunk, Budapest meglévő és megteremtendő értékeit kell szolgálnia. Valóban azt lehet mondani, hogy történelmi a helyzet, amikor közvetlenül a képviselőtestületben h elyet foglaló személyekben és direkt módon szinergikus együtthatásban ér össze a főváros kétszintű önkormányzata. A kerületi polgármesterek és a kompenzációs listáról bejutó jelöltek az adott kerület sajátosságait, különleges értékeit, jól megfogalmazott p roblémáit hozzák be a közösbe, megjelenítik a főváros azon sajátosságait, hogy ez a gyönyörű város valójában több száz kisebbnagyobb, történetileg, topográfiájában, szociológiájában eltérő egységből tevődik össze. Ezen új típusú, szemléletében merőben más képviselőtestület először lesz képes arra, hogy valóban megteremtse ennek a világvárosnak a valódi, organikus és egymásra utaltságra épülő egységét. Ebben természetesen megjelenik a főváros a maga összvárosi szemléletével, hálózataival, a teljes várost sz olgáló gazdasági társaságaival. Mert mi volt eddig, miért nem tudott megvalósulni egy magasabb rendű egység a fővárosban? Miért éreztük úgy, hogy ez egy kissé széteső település, amely a hihetetlenül kedvező adottságokat nem képes kiaknázni? Alapvetően amia tt, hogy a korábbi közgyűlés valójában nem volt választott tagokból álló, az adott helyen élőknek nem tartoztak a tagok közvetlen felelősséggel. Így nem volt feladatuk a helyi identitás erősítése, elvesztek a személyes érdekek útvesztőjében. Mert mi kell a z egység kialakításához, tisztelt képviselőtársaim? A markáns és folyamatosan fejlesztett helyi identitás, önazonosságtudat fejlesztése, mert enélkül az adott település nem adja be a közösbe az értékeit, és a gondjait is egyedül akarja megoldani. A markán san megjelenített kerületi önazonosságtudat esetén viszont az adott településrész, a történetileg kialakult kerület képviselői önként és az adott hely, az ott élő emberek, az ott folyó gazdasági és társadalmi tevékenységek teljes tudatában adják be a közö sbe az értékeiket és osztják meg a gondjaikat. Ebben az új fővárosi képviselőtestületben a szoros együttműködés nem kényszerként, hanem alapvető közösségi igényként jelenik meg. Ezt támogatja a jelen törvénymódosítás, ami a főváros igazgatásának sajátosság aira van tekintettel, a jelen, a korábbinál minden bizonnyal sokkal hatékonyabban működő képviselőtestület figyelembevételével. Milyenek legyenek egy közösség együttélését meghatározó szabályok, törvények? Kevés, de határozott kontúrral meghúzott szabályok at kell alkotni. A szabályok, a módosító indítványok célja a kiegyensúlyozottság, az együttműködés és egyetértés alapértékként való meghatározása, a harmonikus és magasabb rendű közösségi lét hajtóerőként való biztosítása. Ez a törvénymódosítás egészen biz tosan mint egyfajta vétójog kerül majd be a köztudatba. Holott egészen másról van szó. A Fővárosi Közgyűlés megújult összetétele biztosítja azt, hogy a fővárosi önkormányzás mindkét szintje, a kerületek és a főváros egésze is megfelelően legyenek képviselv e a Budapest ügyeiben való döntéshozatal során. A polgármesterek számára az önkormányzati törvény 68. § (1) bekezdésében biztosított vétójog, amikor is a képviselőtestület döntését az önkormányzat érdekeire nézve sértőnek tartja, azaz a döntések ismételt t árgyalásának kezdeményezése a főváros esetében némileg eltérő funkcióval rendelkezik, hiszen a célja az, hogy minden esetben biztosítsa azt, hogy a Fővárosi Közgyűlés döntései a kerületi és a fővárosi szintet képviselő közgyűlési tagok legnagyobb egyetérté sével legyenek elfogadva. Annak biztosítása, hogy a főpolgármester a többi polgármesterhez képest nemcsak egyszer, hanem tetszőleges számú alkalommal kérheti az adott ügyben meghozott döntés megismételt tárgyalását, éppen ennek az elvnek, azaz annak, hogy egy döntés elfogadásához a kerületi és a fővárosi szint egyetértése szükséges, minél teljesebb érvényesülését szolgálja. A főpolgármester által kezdeményezett ismételt tárgyalásra ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint a többi polgármester által k ezdeményezhető ismételt tárgyalásra. (20.00) Viszont annak érdekében, hogy ne merülhessen fel bizonytalanság a tekintetben, hogy mikor válik egy döntés végrehajthatóvá, szükséges előírni, hogy egy elfogadott döntés eseté n, amennyiben az ismételt tárgyalás kezdeményezésére nyitva álló határidő eltelt, ez az attól az üléstől számított
