Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 10. hétfő (24. szám) - A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2015. évi egységes költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - NOVÁK ELŐD (Jobbik):
1441 hegyi pásztorok a Fogarasihavasokban olcsóbban interneteznek, mint mi idehaza, és egyébként bizonyos helyeken már nagyobb az internethozzáférés, mint nálunk az ország számos területén.” Ezt mondta L. Simon László, de többet i s mondott. Hosszú évek óta probléma ez. Franciaországban, Németországban, Ausztriában sokkal magasabbak a jövedelmi viszonyok, mint nálunk, és valójában olcsóbban lehet hozzáférni a szélessávú internethez. Súlyos versenyhátrányt fog okozni, ha ezen a terül eten nem változtatunk. A miniszter urat is kérjük, és javasoljuk, hogy a kormány hathatós eszközökkel avatkozzon be a piac folyamatába, és igenis el kell érni azt, hogy sokkal olcsóbb legyen az internethozzáférés, és sokkal szélesebb ré tegekhez jussunk el, és azt a versenyhátrányt, ami már most érezhető, leküzdjük. Tehát a kormány hathatós eszközeként kér beavatkozást az önök államtitkára, és ezt nem látjuk a jövő évi költségvetésben például. Nem látjuk célként megjelölve, hogy az ingyen es internet bevezetésére vagy az internethasználati díjak csökkentésére, amennyiben, mondjuk, azt nem hatósági eszközökkel akarják elérni, hanem kifejezetten, mondjuk, valamiféle anyagi ráfordítással, támogatásokkal, akkor ezt hogyan tervezik megvalósítani . Nem látunk erre utaló jeleket, pedig valóban indokolt volna, hiszen L. Simon László is tulajdonképpen azokra a felvetéseimre reagálva mondta mindezeket, amiben rávilágítottam, hogy Magyarországon tulajdonképpen a nyugati EUtagállamok internethasználati díjainak kétszerese az internethozzáférések díja. És ha a jövedelmi viszonyokat tekintjük, akkor még durvább a helyzet, hiszen Dániában például mindössze 20 euró az átlagos díja egy olyan szolgáltatásnak, aminek Magyarországon 54 euró, mondjuk, egy ilyen medián hozzáférésről beszélünk, bruttó árról, miközben ott a nettó átlagbér 4028 euró, nálunk 475 euró. Ez azt mutatja, hogy tulajdonképpen 2200 százalékkal drágább a magyar internethasználati díj, mint a dán, hogyha a jövedelmi viszonyokat is figyelembe v esszük. És mindezek tudatában önök azt mondanák, hogy nincs itt hatósági feladat? Hosszasan érvelhetnék emellett, de csak röviden most már csak címszavakban azért még néhány kritikát hadd fogalmazzak meg e rövid időkeretem terhére; megint csak nagyon fájla ló, hogy egy törvényben nincsenek kibontva az egyes tételek rendesen. Úgy kell szavazni róla, hogy csak fejezetcímeket látunk, legkirívóbb megint az MTVA 62 milliárdos kiadási előirányzata. Fogadjuk ezt el, dobjuk be a lovak közé a gyeplőt, 62 milliárd for intot kapnak, amire csak akarnak. Vagy megint Marslakók című nézhetetlen szappanoperát gyártanak? Ahelyett, hogy előírnánk például, hogy történelmi tematikájú filmgyártás történjen. Hiszen se a jelenlegi, se az előző Orbánkormány alatt sajnos nem készülte k történelmi filmek. Még a Hornkormány alatt is több készült, ha gondolunk arra például, hogy a Honfoglalás című Koltayfilm akkor készült, és sorolhatnánk akár egyébként a ’98 és 2000 közötti fideszes kormányzatot is, amikor készültek történelmi filmek, de a jelenlegi és a lassan már elmúlt nyolc évként emlegethető fideszes kormányzat abszolút elfojt minden ilyen kezdeményezést, így tulajdonképpen a közszolgálati médiumok sem készítenek ilyen műsorokat. Sőt, eleve műsorkészítésre csak 2527 milliárd forin t jut, de ezt sem tudjuk meg ebből a javaslatból, úgy kell különböző szakmai szervezetekkel a kapcsolatot felvenni, hogy megtudjuk, és ebbe a 2527 milliárd forintba beleértjük a belsős és külsős produkciókat, ezt osztják el a televíziók és rádiók között. Sajnos, a közszolgálati médiumok panaszkodó középvezetőitől viszont tudjuk, hogy ez édeskevés. És hát láthatjuk is, ha az MTVA 62 milliárd forintos kiadási előirányzatát látjuk, hogy ennek csak egy töredéke jut tehát műsorkészítésre. És közben apró összeg, de épp ez a probléma, hogy apró összeg, hogy mindössze 21 millió forintnyi bírság van betervezve egész évre bírságolás címén. Ez a hatósági puhulásnak a legegyértelműbb jele, főleg, ha azt nézzük, hogy már tavaly is csak 57 millió forintnyi bírságot szedt ek be, holott jóval többet terveztek be, ugye, ennek a többszörösét, és ez folyamatosan csökken. Tehát valójában önök kiegyeztek a kereskedelmi médiumokkal, és semmiféle bírságtól nem kell hogy féljenek. Lábbal tiporhatják főleg a kiegyensúlyozott tájékozt atás törvényi követelményét, de más, akár kiskorúak védelmére vonatkozó előírásokat és egyebeket, sőt azt láthatjuk a javaslat 5.
