Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 10. hétfő (24. szám) - A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
1432 DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ ( MSZP ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem kevertem én össze a szezon a fazonnal, számokkal kell vitatkozni. Az adócsökkentés ko rmánya 2013ban 6861 milliárd forinttal több adót szedett be. Tehette ezt az újonnan kivetett mintegy 30féle adóból, úgy, hogy mindeközben a gazdasági sikertörténetként eladott 2013as évben 1,11,5 százalékkal - számítási technikától függően - nőtt a gaz daság, de az elmúlt 3 évben pedig átlagosan 1 százalékkal nőtt a gazdaság. Nem támogatták azokat a családokat, akikre annyira büszkék, és egy kaotikus állapotot állítottak elő, amelyben senki nem tudta a költségvetésben, hogy merrefelé tart éppen ez a költ ségvetés, és mikor fogják módosítani. Egy hétszer módosított költségvetés, az nem stabil költségvetés, ezt kérem, fogadják el, ezzel lehet vitatkozni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselő társaimat, hogy kíváne még valaki felszólalni a vitában. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok, a vitát lezárom. Most adok szót Tállai András államtitkár úrnak, aki válaszolni óhajt a vitában elhangzottakra. Parancsoljon, államtitkár úr! TÁLLAI ANDRÁS nem zetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A 2013. évi zárszámadási törvényjavaslat módosító indítványainak szavazása előtt engedjék meg, hogy ismételten kiemeljem, hogy a 2013. évet érintő legfontosabb költsé gvetésipolitikai célkitűzések mik is voltak. Tisztelt Ház! A 2013. évi költségvetési évet két folyamat határozta meg, mint ahogy azt annak idején az expozémban is kiemeltem. A 2013. év első felében Magyarország ellen még túlzottdeficiteljárás folyt, ezér t a kormány tavasszal ezen eljárás lezárása érdekében az államháztartási egyenleg javítását célzó intézkedésekről döntött. Év közben azonban már világossá vált, hogy a gazdaság megindult növekedésének is köszönhetően ezen intézkedések túlzottnak bizonyulta k, így sor került több területen a szükséges többletforrások biztosítására. 2013ban mindezek alapján a kitűzött uniós módszertan szerinti 2,7 százalékos hiánycélnál az államháztartás egyenlege kedvezőbben alakult, a GDP 2,4 százalékát tette ki a hiány. A kormány elkötelezettsége az adósság csökkentése mellett is egyértelmű, szemben az itt elhangzott ellenzéki véleményekkel. 2010től folyamatosan csökkent az adósságmutató értéke. A kormány az Európai Unióban szinte egyedülálló módon csökkentette az adósságo t az elmúlt években. Magyarországon 2013ban már harmadik éve csökkent az államadósság, ami az Unió 28 tagállamából Magyarországon kívül csak Lettországban és Ausztriában valósult meg. Az államadósság alakulását mind az Európai Unió, mind pedig más nemzetk özi szervezetek az Unióban kialakított módszertan szerint ítélik meg, így Magyarország esetében a mostani őszi EDPjelentésben szereplő mutatót vizsgálja és értékeli az Európai Unió Bizottsága. A jelentés szerint a kormányzati szektor adóssága a GDP arányá ban 2010ben 80,9 százalékot tett ki, majd ezt követően fokozatosan csökkent, és 2013ban már csak a GDP 77,3 százalékát mutatta. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat vitája során több ellenzéki képviselő is az adóbevételek magas ará nyát emlegette. Ezzel kapcsolatban szeretném felhívni az önök figyelmét arra, hogy mind pénzforgalomban, mind az uniós módszertan szerinti államháztartás adó- és adójellegű bevételeinek aránya a 2010. év előtti arányokhoz képest minden évben alacsonyabb ér téket mutatott. A 2010ben hivatalba lépett kormánynak köszönhetően a 20072009es évekhez képest a költségvetés adóbevételei csökkentek, 2012re az előző kormány idején jellemző, a GDP arányában 40 százalék körüli szintről 38 százalékra. Ki kell emelni az t is, hogy mindezt a kedvezőtlen külgazdasági körülmények ellenére sikerült elérni azzal, hogy a terheket a kormány megosztotta, azaz a monopolhelyzetű vállalatokat és ágazatokat bevonta a közterhek viselésébe.
