Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 10. hétfő (24. szám) - A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1423 eleget, tekintettel arra, hogy az államháztartás működésének átláthatósága nem javult a 2013. évben. Bár az Alaptörvény előírja, hogy a kormány a központi költségvetést törvényesen, célszerűen, a közpénzek eredményes kezelésével, az á tláthatóság biztosításával kellett volna hogy végrehajtsa, álláspontunk szerint a 2013as költségvetéssel az Orbánkormány kiszámíthatatlan, megalapozatlan és dilettáns politikájának végrehajtása történt. Ennek keretében a költségvetést az elfogadását köve tően 7 alkalommal módosították 2013ban. Nem csökkent Magyarország lemaradása Európa centrumától és a régiós versenytársaktól sem 2013ban. A családok és a vállalkozások pedig többet adóztak 6,1 százalékkal, mindösszesen 6 milliárd 861 millió 800 ezer fori nttal fizettünk több adót 2013ban, mint 2012ben. 2013ra eredetileg 1,6 százalékos GDPnövekedést prognosztizáltak, ebből 1,1 százalékkal nőtt, 1,1 százalékkal nőtt a GDP tavaly. Ennek az 1,1 százalékos GDPnövekedésnek is három eleme van. Ez főként egyé bként elsősorban a mezőgazdasági termelés növekedésének tudható be, ami valójában az előző nagyon rossz év utáni kiváló év húzóerejét hozza magában. A második: a többéves recesszió után az állami megrendeléseknek jórészt uniós finanszírozású építőipari meg rendelései húzták felfelé a GDP teljesítményét. A harmadik pedig a járműipar dinamikus fejlődése. Ez a három együtt tette ki az 1,1 százalékos GDPnövekedést. Álláspontunk szerint ez nem ad okot akkora büszkeségre, főleg azért sem, mert a múlt év egészére vonatkozóan a gazdasági tevékenység nem érte el a két évvel korábbi szintet sem, hiszen 2012ben a GDP 1,7 százalékkal csökkent. Így nem túl biztató, hogy a magyar gazdaság teljesítménye az elmúlt három évben mindösszesen 1 százalékkal nőtt. A 2013. év látványos eredményeket mutatott a foglalkoztatási statisztikában, de csak stagnálást a munkaerőpiacon. A közmunkások száma immár 200 ezer főt meghaladó, és ez azt jelenti, hogy az intézményi statisztikában szereplő alkalmazotti létszám 7,5 száza lékát közmunkások teszik ki. A másik sajátossága az előterjesztésnek, hogy a mintegy 300 ezer külföldön dolgozó magyar munkavállaló egyharmadát, 100 ezer főt hazai foglalkoztatottnak tekint a munkaügyi statisztika. A nemzetgazdaságban teljes munkaidőben do lgozók bruttó átlagkeresete 2013ban 230 700 forint volt, ami 3,4 százalékkal több, mint az elmúlt évben. A versenyszférában 242 200 forint, amely 3,6 százalékkal haladja meg az előző évit. A közfoglalkoztatottaknál pedig 6 százalékkal magasabb az átlagker eset, ami mégis sovány vigasz, hiszen az elmúlt években a fogyasztói árak is 1,7 százalékkal, a reálkeresetek pedig csak 3,1 százalékkal nőttek. (17.50) Figyelembe véve azt is, hogy a családi adókedvezmények figyelembevételével sem jutottak sokkal több pén zhez, főleg 2012höz is viszonyítva és az egész pályát figyelembe véve a családok, akkor így sajnos mégsem lehetünk annyira elégedettek, mint amennyire azt korábban hallhattuk. A családi adókedvezmények figyelembevételével számított reálkeresetek 2013ban a nemzetgazdaság összességében mindösszesen 2,6 százalékkal emelkedtek, ebből a gyermek nélküli családokban 3,2, az egy gyermeket nevelő családokban 2,2, a kétgyermekes családokban pedig 1,8 százalékkal nőttek a reálkeresetek, azaz a kormány családbarát ad órendszeréből a több gyereket nevelő családok kiemelt támogatásáról hangoztatott kijelentéseket egyáltalán nem igazolja a keresetstatisztika. A személyi jövedelemadó torz rendszere olyan jelentős mértékben kedvez a magas keresetűeknek, hogy azt a családi a dókedvezmény nem tudja ellensúlyozni. Valójában ez történt. A 2013ban végbement reáljövedelememelkedés csupán arra volt elegendő, hogy a megelőző évben bekövetkezett jövedelemcsökkenést részlegesen ellensúlyozza. A nemzetgazdaság egészében tavaly a reál jövedelmek 0,9 százalékkal maradtak el a két évvel korábbitól. A gyermek nélküli családokban a reáljövedelem ebben a kétéves periódusban 0,5 százalékkal, az egy gyermeket nevelő családokban 1,6 százalékkal, a kétgyermekeseknél 1,4 százalékkal csökkent, míg a három vagy több gyermeket nevelő családokban gyakorlatilag stagnált, mindössze 0,1 százalékkal emelkedett. Azaz kétéves távlatban akként érvényesült a kormány családbarát adórendszere, hogy a gyermekes családok többségében a reáljövedelem nagyobb mérték ben csökkent, mint a gyermekek nélküli családokban.
