Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 10. hétfő (24. szám) - Önálló indítványok tárgysorozatbavételi kérelmének tárgyalása - ELNÖK: - NOVÁK ELŐD (Jobbik): - ELNÖK: - DR. VAS IMRE (Fidesz):
1409 ELNÖK : Nagyon szépen köszönöm. Normál szót kérő képviselők jelentkeztek. Elsőként megadom a szót Novák Előd képviselő úrnak, Jobbik. Parancs oljon! NOVÁK ELŐD ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Éppen három hete, hogy Orbán Viktor egy azonnali kérdésemre válaszként lényegében elismerte, hogy a III/IIes Tasnádi László államtitkári kinevezése hiba volt, és belebonyolódott egy olyan okfejtésbe, hogy azért hibát hibával nem lehet kijavítani; a lényeg az, hogy a helyén marad. Ez azonban elfogadhatatlan. Természetesen azzal kellene kezdeni, hogy a 2060ig titkosított állambiztonsági múltat, így az úgynevezett ügynöklistákat is , de nemcsak azt, hanem azt a konkrét tevékenységet, amit végeztek, hogy meg tudjuk ítélni az adott operatív tisztek vagy ügynökök konkrét munkáját, bizony fel kellene tárni. Én azt gondolom, hogy ha ez megtörténne, ha legalább a levéltárak számára átadnák ezeket, akkor beszélhetnénk arról, hogy ezek után milyen következmények legyenek. Ezzel szemben elvont fogalmakban gondolkodó akadémikusok, egyetemi oktatók arra intenek minket és a kutatókat is, hogy ne ügynökügyekben gondolkodjunk, hanem struktúrákban. Tehát semmi konkrétum, csak elvi megközelítés. Ezzel szemben a hétköznapi valóság az, hogy már pontosan ismerjük az állambiztonságot működtető struktúrát, a pártközponttól az Állambiztonsági Főcsoportfőnökségig oda és vissza, de tudomásul kell venni, hogy nem struktúrákat, hanem ügynököket küldtek a Magyar Országgyűlésbe, az állami és végrehajtó szervezetekbe, és az emberek 24 év elteltével neveket szeretnének hallani, nem pedig struktúrákat, elemzéseket. A múltat bevallani, bocsánatot kérni, információs ká rpótlást nyújtani, erkölcsi elégtételt adni csak konkrét személyek tudnak, nem pedig elvi struktúrák. Így elegünk van abból a maszatolásból, amit a kormányzat vagy a kormányzat eszközeként a Nemzeti Emlékezet Bizottsága folytat, egyfajta további időhúzáské nt, mindig és mindig leszavazva a különböző, általában az LMP által benyújtott javaslatokat; bár magának a Jobbiknak is volt egy, kezdetben még a kormánypártokat is rendkívül megosztó név szerinti szavazásunk ezzel kapcsolatban. Bízunk abban azonban, hogy előbbutóbb meg fog hátrálni a társadalmi nyomás előtt a jelenlegi kormányzat is. (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Megadom a szót Vas Imre képviselő úrnak, Fidesz. Parancsoljon! DR. VAS IMRE ( Fidesz ): Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy már korábban felhívtuk rá a figyelmet, az év elején megalakult a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, amely arra hivatott, hogy a kommunizmus időszaka alatt történtek kutatásának elősegítése révén újabb lépéseket tegyen a jogál lamiság, az alkotmányosság és a magyar demokrácia megszilárdítása érdekében. (Novák Előd: Ezt ők írták? - Derültség a Jobbik és az LMP soraiban.) A zavaros átmenet után valós társadalmi igény mutatkozott, hogy a közéletben alapkövetelménnyé váljon a felel ősség, a hitelesség és az elszámoltathatóság. Az előző elnyomórendszer hozzáértő kutatása által a bizottság feltárja, nyilvánosságra hozza a rezsim által elkövetett bűnöket, a működtetők tevékenységét, szerepét. Össztársadalmi érdek, hogy a jövő generációi (Közbeszólás a Jobbik soraiból, többek között: Rezsimcsökkentés!) objektív képeket kapjanak hazájuk történelmével kapcsolatban, továbbá hogy a kommunista rendszerhez hasonló elnyomó, totális diktatúra soha többé ne jöjjön létre Magyarországon, a kommunizm us bűnei ne ismétlődhessenek meg.