Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 3. hétfő (23. szám) - A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1315 Lázár János javaslata egy kézben összpontosítaná a tudományos innovációs politika irányítását, a kontrollálást és a forráselosz tás mechanizmusát. Jelenleg egy átláthatatlan rendszerben sokféle szereplő között tűnik el az innovációs támogatások egy jelentős része, a forráselosztás nem hatékony, de igazából ez az egyetlen, amit biztosan állíthatunk. Sem az előző szocialista kormányo k idejében, sem pedig a FideszKDNPkormányzás alatt nem volt az soha világos, hogy a tudományos kutatási, fejlesztési, innovációs területekre szánt támogatások mennyire hatékonyak és mennyire eredményesek. Természetesen voltak az eddigi rendszereknek is j ól működő részei, gondoljunk csak az OTKAtámogatásokra. Az új rendszerben létrejön a területre szánt forrásokat összegyűjtő Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap, valamint a mindent irányító és kontrolláló, a források elosztásáról, a pályázatok elbírálásáról döntő Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. De valójában a teljes centralizáció, a központosítás a jó megoldás? Az egyébként jól felépített és logikus törvénytervezettel az LMPnek ez a legfőbb aggálya. Ha a miniszterelnök ált al kinevezett hivatalvezető dönt mindenről, akkor mi a garancia arra, hogy nem a különböző lobbiérdekek szerint alakul a nyertes pályázatok kiválasztása? Az LMP éppen ezért a szakmai kontroll erősítését javasolja. Be fogjuk nyújtani a módosító javaslatunka t - már el is készült , amelyben kezdeményezzük, hogy ne egyszemélyi, hanem testületi döntések szülessenek a források elosztásánál. Az LMP szerint mind a támogatási célok, mind pedig a pályázatok elbírálása tekintetében szükséges megadni legalább a Magyar Tudományos Akadémiának az együttdöntési jogosítványokat, de be kell vonni lehetőleg a szakmai szervezeteket, kamarákat, szakszervezeteket is a döntések meghozatalába. Emellett a Lehet Más a Politika a teljes nyilvánosság biztosítását és a civil kontroll f eltételeinek megteremtését is javasolni fogja. A legfontosabb tehát a megfelelő garanciák, biztosítékok beépítése a törvénytervezetbe. Ha ez nem történik meg, az LMP nem fogja tudni támogatni a terület újraszabályozását, hiszen semmi sem fog változni akkor , ha a források a jövőben nem széttagolt módon, hanem üzemszerűen, kézi vezérléssel egy csatornából folynak el az eredeti céloktól eltérően, a különböző lobbiérdekek mentén. (23.10) Mindannyian tudjuk, hogy ezek a lobbiérdekek igenis léteznek, és sajnos ko moly hatással voltak a kormány eddigi pénzelosztó tevékenységére is. A fideszes oligarchák éhsége azóta sem csillapodott, ezért kellenek a szakmai kontroll garanciái és a teljes nyilvánosság biztosítása a pályázati rendszerben. További probléma, hogy a tör vényjavaslat kapcsán egyelőre nagy a bizonytalanság, sok a kérdőjel. Számos részlet majd később, különböző kormányrendeletekben kerül meghatározásra. A törvény csupán a főbb kereteket s a főbb irányokat jelöli ki, de a parlamentnek és a nyilvánosságnak a r észletszabályok megalkotására semmilyen ráhatása nem lesz, ez tehát egy komoly kockázat egy ilyen fontos terület újraszabályozásánál. Bizonytalanságot jelent az is, hogy senki sem tudja, mi lesz az eddigi jó kezdeményezésekkel. A tudományos társadalom most írja lázasan az OTKApályázatokat, hisz ezeket nemrég írták ki, 6 nappal a törvény beterjesztése előtt. Most viszont Lázár János javaslata megszünteti az OTKApályázatok eddigi rendszerét, és a törvénytervezetből nem derül ki, hogy pontosan mi lesz az, am i ezt felváltja. Mi lesz így a kutatókkal, mi lesz a most benyújtott pályázatokkal? Ezt a kérdést lehetőleg még a törvény elfogadása előtt rendezni kell, ezért is szeretnénk felhívni erre a kormány figyelmét. Tisztelt Ház! Az LMP régóta hangoztatja, hogy a kutatásfejlesztés és az innováció a magyar gazdasági fejlődés meghatározó tényezője. A kutatásfejlesztés és az innováció gyakorlatilag az egyetlen kitörési lehetőség Magyarország számára. A magyar gazdaság és a társadalom nemzetközi versenyképessége, a fenntartható fejlődés csak akkor biztosított, ha a magyar K+F teljesítményünk jelentősen javulni tud. Ha ez nem következik be, nem leszünk sikeres ország. Ez jelenti egyrészt a források bővítését, másrészt a meglévő egyenlőtlenségek kiegyenlítését.
