Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 3. hétfő (23. szám) - Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
1295 megvásárlása, így az állami vagyon bővül. Az uniós elszámolási szabályok szerint tehát az uniós módszertan szerinti hiány nem növekszik. Ami az államadósságot illeti, trükkök nélkül az Eurostat nyilvános adatai alapján, tehát az Unió statisztikai szer vének nyilvános adatai alapján az elmúlt három évben a magyar államadósság folyamatosan csökkent. A nyilvános, 28 országra vonatkozó adatok alapján ezt mindössze három ország tudta teljesíteni: Lettország, Ausztria és jelentem: Magyarország. Tehát az elmúl t évek gyakorlatát tekintve azt gondolom, hogy a tapasztalatok pozitívak, és a kormány úgy terjesztette be az önök előtt lévő költségvetési törvény módosítását, hogy az államadósság csökkentését az idei évben is folytatni kívánja. Hozzá kell tegyem, hogy a z új Országgyűlés 2010 után olyan jogszabályi környezetet alkotott, amely kétharmados többséggel biztosítja azt, hogy a mindenkori kormány olyan költségvetési javaslatot készítsen és hajtson végre, amely az államadósság csökkentését eredményezi. (21.30) Ez t a szigorú szabályt kell mindaddig követni, amíg az államadósság GDParányos mértéke az 50 százalékot el nem éri. Hangsúlyozom, alaptörvényi és Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló, kétharmados törvényi rendelkezésekről van szó. Képviselő ú r említette, hogy az első módosításról van szó, és örömteli dolog, hogy a 2013as évhez képest még csak az első módosításról beszélhetünk. Engedjék hát meg, hogy felidézzem, hogy 2013ban az első két módosítás szintén stratégiai jelentőségű cég, az E.ON me gvásárlásával volt kapcsolatos, és a többi törvénymódosítás is, azt gondolom, olyan változtatásokat fogalmazott meg, amelyek mind az állami vagyon bővítése szempontjából, mind például a pedagógusbéremelés szempontjából, az állam egésze szempontjából kedvez ő változtatásokat tartalmazott. Visszatérve a konkrét fölvetésekre, képviselő úr a széndioxidkvóta felhasználásáról érdeklődött, és Schmuck Erzsébet képviselő asszony is erre irányította a figyelmet. Mindenkit meg szeretnék nyugtatni a tekintetben, hogy a széndioxidkvóta bevételeiből Magyarország a közösségi szabályokkal összhangban zöldberuházási kiadásokat finanszíroz a közösségi szabályokban meghatározott mértékben. Természetesen ezek a zöldberuházások más forrásokból is finanszírozhatóak, így emléke ztetnék mindenkit arra, hogy az uniós programokon belül a környezet és energia operatív program vagy energiahatékonysági operatív program, ami az új időszakot illeti, szintén jelentős forrásokat különít el zöldberuházási célokra. Képviselő úr azt a dilemmá t veti föl, hogy szabályozás vagy tulajdon útján célszerű az árakat kordában tartani. Én azt gondolom, hogy szabályozás és tulajdon útján. Emlékeztetnék arra, hogy számos olyan stratégiai, akár gázterületen működő cég értékesítésére került sor a korábbi id őszakban - a Főgáz esetében 1997ben , ahol a stratégiai cégeket más állami cég vásárolta meg. Tehát számomra egy logikai kérdés, hogy vajon miért éri meg, miért logikus az, hogy egy más ország állami tulajdonban tart cégeket. Azt gondolom, hogy a válasz egyértelmű: ezek a stratégiai cégek lokális vagy abszolút monopóliummal bírnak, ezért nemzetstratégiai jelentőségű az, hogy ezek a cégek állami tulajdonban legyenek, és ahogy Z. Kárpát Dániel képviselő úr fogalmazott, a tulajdonos ne kapcsolhasson le egy g ombot, veszélybe sodorva stratégiai területeken az állam egészének, állampolgároknak, vállalkozásoknak, önkormányzatoknak a feladatellátását. Tehát azt gondolom, hogy a kormány e tekintetben azt az utat követi, amelyet számos európai országban jó példaként láthatunk: szabályozás és tulajdon útján kíván gátat szabni az energiaáraknak. Képviselő úr szintén kvázi dilemmaként veti fel azt, hogy alacsonyabb árak vagy energiahatékonyság. A válaszom az, hogy alacsonyabb árak és energiahatékonyság. Mind a két terül eten a kormányzat, azt gondolom, számos lépést tett. A rezsicsökkentések számadatait pontosan ismerik, és az energiahatékonysági források felhasználását például az említett 20142020 közötti európai uniós források tervezett felhasználásánál is nyomon követ hetjük. Ami a számszaki kérdéseket illeti: a benyújtott javaslat egyértelműen megfogalmazza, hogy miért, milyen célokra kerül sor forrásjuttatásra. Nincsen ellentmondás a számokban. A Főgáz részvényeinek megvásárlása két ütemben történt, egyrészről a koráb bi német tulajdonostól,
