Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 3. hétfő (23. szám) - Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KISS LÁSZLÓ (MSZP):
1292 támogatja az otthoni energiafogyasztás csökkentését. Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, Schmuck Erzsébet képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A vezér szónoki felszólalások végére értünk, most további képviselői felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót az elsőként jelentkezőnek, Kiss László képviselő úrnak, MSZP. KISS LÁSZLÓ ( MSZP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Két kérdéssel szeretn ék foglalkozni. Az egyik, amiről már korábban beszéltünk, ez a közösségi tulajdonú közszolgáltatások kérdése, hogy olcsóbbe, drágábbe; azt gondolom, arról lehet vitatkozni, hogy erre szükség vane vagy nincs, hogy államosítani kelle ezeket a szolgáltató kat, vagy nem kell államosítani. Én magam egyébként azt gondolom, hogy akár lehet hatékony az az irány, amit a kormány választott, hogy közösségi tulajdonú közszolgáltatás történjen, azonban ez a konkrét javaslat, amely előttünk van, ez nem az. Sokba kerül ugyanis ez a dolog, és szem elől tévesztjük a valódi célt, a valódi cél pedig az, hogy elérhető árú rezsi legyen mindenkinek, az, hogy ezek a rezsiszámlák ne menjenek az egekbe. Úgy gondoljuk, hogy a kormányzat pazarol. Pazarol, hiszen úgy költ erre a ter ületre, hogy valójában sem hatékonyságot, sem érdemi szolgáltatást ezzel nem vásárol. Ahogy elemezhetjük ezt a pazarlást, egy harmadik példával kell hogy előjöjjek, és azt kell mondjam, hogy ez a másik dolog, amiről szeretnék most beszélni. Nagyon régen me goldatlan a III. kerületben a Gázgyári lakótelep helyzete. Erről egyébként többen is beszéltünk itt a Házban, magam egy korábbi hozzászólásomban, felszólalásomban a most százéves Gázgyári lakótelep lehetetlen helyzetéről beszéltem. Ez az a lakótelep, amely ik korábban a Fővárosi Gázművek kezében volt, ők építették meg száz évvel ezelőtt, és ez az a lakótelep, amelyik, amikor átkerült a főváros kezébe maga a lakótelep, akkor a mai napig rendezetlen viszonyokat találhatunk itt. Nem költenek eleget az állagmegó vásra, de ha csak a legprofánabb példát mondom, például olyan csekkeket kapnak a bérlők, ahol saját maguknak kell kitalálni azt az összeget, amit ide beírnak. Talán egy becsületkassza lehetne akkor, hogyha egyébként azokról a bérletidíjemelésekről, amelye k megtörténnek, tájékoztatnák a bérlőket; ez sokszor nem történik meg. Nagyon sok esetben a számlák is késve érkeznek, úgy van tartozásuk a bérlőknek, hogy valójában még nem is kapták meg a csekket. Hasonlóan gyakran előfordult az, hogy amikor a főváros - idézőjelben - rendezte a bérlők helyzetét, akkor a mai napig is sikerült úgy rendeznie, hogy van, akinek 120 ezer forintos bérleti díjat kell fizetnie egy olyan lakásért, amelyikben bent lakik, és amelybe született, és amelybe az ő édesapja és édesanyja be leszületett. Úgy sikerült rendezni - idézőjelben - a Gázgyári lakótelep helyzetét és a benne élők helyzetét, hogy nagyon sok esetben a lakótelepen élőknek az egyik családnak más, míg a másik családnak egy újabb szerződést írtak. Van, aki olyan szerződést k apott az idézőjeles rendezéskor, hogy örök életére megkapja a bérleti jogot, de van, aki addig kapja csak meg a bérleti jogot, amíg maga is a Gázgyárnál, a Fővárosi Gázműveknél dolgozik. Még egyszer mondom, itt szinte kivétel nélkül olyan bérlőkről beszélü nk, akik ebben az ingatlanban születtek, vagy akiknek az apja vagy a nagyapja is ebben az ingatlanban élt, és ebben nőtt fel. Amikor megtörtént a Fővárosi Gázművek állami kézbe helyezése, akkor én írásbeli kérdéssel fordultam az illetékes miniszterhez, ame lyben azt firtattam, hogy vajon a Gázgyári lakótelep sorsa most rendeződni foge, vajon a főváros mostohagyermeki státusából kikerüle a Gázgyár, és most már foge rendeződni az, hogy az itt élők méltó körülmények közé kerültek. Azt a választ kaptam, hogy erre nem terjedt ki a reprivatizáció, és most is megmaradnak ezek a viszonyok, hiszen a főváros kezében maradt a Gázgyári lakótelep sorsa. Itt pusztán csak arról szeretnék szót ejteni, hogy egy olyan műemlék épület kapcsán, egy olyan közösség kapcsán nem h ozott megoldást egyébként a
