Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 3. hétfő (23. szám) - Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1290 De tovább is mehetnénk ezen törvényjavaslatnál és ezen csomagnál is. Hiszen ha csak azt nézzük, hogy a közműszolgáltatókat ténylegesen nonprofit cégekké kellene és le hetne alakítani, akkor egy alapvetően támogatandó célról beszélünk, egy olyanról, amit talán az utca emberei közül is 100ból 99en támogatnak. De meg kell vizsgálnunk azt is, hogy egy nonprofitnak nevezett cég esetén is lehet mesterségesen feltupírozott b evételi és kiadási oldalt produkálni. Tehát önmagában ez nem garancia arra, hogy a magyar emberek jobban járjanak. Önmagában csak az lehet garancia, hogy a stratégiai vállalataink fölött legalább az ellenőrzési jogokat tudjuk gyakorolni. Most mondok egy pé ldát. Segíthetne annak törvénybe foglalása, hogy recessziós időszak esetén, amikor ezt különböző gazdasági mutatók alátámasztják, automatikusan rezsistop lép életbe. Ez egy teljesen indokolt lépés lenne, és a világ számos pontján alkalmaznak hasonló módsze reket. Magyarországon a jelenlegi tulajdonosi szerkezet mellett ez lényegében megvalósíthatatlan. Éppen ezért kellene elmozdulnunk, amelynek az első pontja egy tételes elszámoltatási folyamat lehetne a korábbi szerződések elővételével és végre a vádlottak padjának megtöltésével a tekintetben, hogy akik a magyar stratégiai vagyoneszközöket segítettek kijátszani külföldi kézbe, kapják meg jogos büntetésüket. Folytathatnánk a sort a főváros és a vidék között fennálló minőségi és árbéli hatalmas különbségek fel számolása tekintetében, vagy akár egy fogyasztóvédelmi razziasorozat szükségességének felvetésével a nagy szolgáltatók számlázási rendszereit, kamatait, adminisztrációs felületeit illetően. Tehát bőven lenne teendő. Ezen a ponton úgy érzem, hogy a legfonto sabb hiányosságokra és mulasztásokra felhívtam a figyelmet, amellett, hogy a nemzeti vagyon gyarapítását, a stratégiai pozíciók visszaszerzését a Jobbik minden esetben támogatni fogja, ha az tisztességes, átgondolt módon, felmért értékrendszer mellett, nor mális árérték arányon történik. Ne forduljon tehát még egyszer elő olyan, mint az előző ciklusban, amikor a szükséges összeg többszörösét próbálták elkülöníteni, és hatalmas különbségek mutatkoztak a vételi ár és a ráfordítandó keret között. Ez a 152 mill iárd forint egyébként tetemes összeg, jelentsük ki. De ha ebből stratégiai magyar vállalati részek menekülnek meg, kerülnek vissza, akkor, úgy érzem, értelmesebben költi el Magyarország ezt a pénzt, mint ha számtalan egyéb kormányzati luxusberuházásra vagy kiadásra fordította volna. De egy átgondolt stratégia, egy nemzeti vagyonleltár nélkül önök nem a betegséget gyógyítják meg, csak tüneti kezelést alkalmaznak. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönjük szépen. (A padsorok szélén egymással beszélgető L. Simon Lászlóhoz és dr. Hoffmann Rózsához:) Megkérem képviselőtársaimat, fáradjanak ki a folyosóra. Köszönöm szépen. Megadom a szót Schmuck Erzsébet képviselő asszonynak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának. SCHMUCK ERZS ÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat több módosítást tartalmaz. A legjelentősebb az állami cégvásárlások miatti 152 milliárdos főösszegmódosítás. Előrebocsátanánk, hogy az LMP elvben nem ellenzi a közösségi tulajdon növelését a stratégiai szektorokban, az alapvető szükségleteket biztosító szektorokban. Ezt azonban az adófizetők iránti felelősség és megalapozott szakmai háttérmunka mellett kell elvégezni. Magyarul csak olyan átv ételt vagy vásárlást lehet támogatni, ami nem aránytalan vételáron történik, és van elképzelés arra nézve, hogy az állami tulajdonban milyen szerepet és hogyan fog betölteni az adott cég, s ezek a tervek nyilvánosak. Ezen feltételek egyike sem teljesült. R áadásul a kormány szerint a 152 milliárd forintot felemésztő államosítás nem növeli a költségvetési hiányt, mert ugyanekkora értékű vagyon kerül hozzá. Ez nem igaz, több okból sem. Józan ésszel is, ha egyszer többet költünk, mint amennyi bevételünk van, ak kor növeljük a hiányt.
