Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 3. hétfő (23. szám) - Az európai területi társulásról szóló törvényjavaslat általános vitája - MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1272 Elsőként most megadom a szót Magyar Levente úrnak, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon! (19.40) MAGYAR LEVENTE külgaz dasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Jelen törvényjavaslat célja az európai területű együttműködési társulásokról szóló 2007. évi XCIX. törvény hatályon kívü l helyezésével az Európai Unió legújabb, 20142020as programozási időszakra vonatkozó kohéziós politikai rendeletcsomagjának egy számunkra különösen releváns eleme, magyarán, az európai területi társulásokra vonatkozó rendelete hazai jogrendszerbe illeszt ése. Ennek nyomán eszközöltünk még a törvényjavaslatban néhány olyan változást, amely az egyszerűsítés, a racionalizálás irányába mutat. Tisztelt Országgyűlés! Az európai területi társulások kiemelt jelentőséggel bírnak Magyarország számára. Ilyen módon ki emelt jelentőségű az, hogy az európai területi társulások zavartalanul és hatékonyan működjenek, ennek a szellemében készítettük el ezt a törvényjavaslatot, amelyhez szeretném tisztelettel a Ház támogatását megnyerni. Tisztelt Országgyűlés! Az európai terü leti társulás jogintézménye egy uniós rendelettel jött létre eredetileg 2006ban, méghozzá azzal a céllal, hogy lehetővé tegye két vagy több tagállam, illetve annak régiói és helyhatóságai között a hatékony, határokon átnyúló együttműködést. A tagállamok e zzel kívánták megerősíteni a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót, valamint az uniós források hatékonyabb, regionális szintű felhasználását határon átnyúló jelleggel. Az európai területi társulások legfontosabb hozzáadott értéke, hogy a határ mindkét oldalán jogi személyiséggel rendelkeznek, így teljes jogképesség illeti meg minden tagállamban. A társulás a tagjai által meghatározott célkitűzéseket és feladatokat nonprofit gazdálkodó szervezetként látja el. A társulások ennek megfelelően elsősorban a közlekedés, a környezetvédelem, az oktatás, a képzés, az egészségügy, a kultúra, a foglalkoztatás, a turizmus, a sport és a mezőgazdaság területén tevékenykednek. Nagy előnyük, hogy az európai területi együttműködési projektek végrehajtására is kiválóan al kalmasak, ugyanis egyszerre tesznek eleget a projektekkel szemben támasztott - idézem – „közös tervezés, közös végrehajtás és határon átnyúló hatás feltételrendszerének”. Tisztelt Országgyűlés! Magyarország, mondhatjuk, egy határ menti ország, ha azt nézzü k, hogy 19 megyéjéből 14 határ menti megye, és Magyarország összterületéhez képest határszakaszunk rendkívül hosszúnak mondható, annak átlagon felüli tagoltsága miatt. Ezenfelül a 15 kilométeres magyarországi határsávban él körülbelül a magyar lakosság egy ötöde, mintegy 2 millió ember, és több mint 900 település található ebben a határövezetben. Ha ehhez hozzávesszük a túloldali, tehát a Magyarország határához csatlakozó 15 kilométer széles határövezetet, azt fogjuk látni, hogy közel 3 ezer településen 6 mi llió embert érint ez a kérdés. Magyarország számára ilyen módon a határ menti együttműködés kiemelt gazdasági jelentőséggel és relevanciával bír. Ha már csak azt nézzük, hogy Magyarország rendkívül ritkán ellátott határátkelési lehetőségekkel - ahhoz képes t, hogy például Németország és Franciaország között ez az átlag 34 kilométer , hazánkban több mint 20 kilométerenként lehet átlagosan átkelni különböző határainkon, amivel az Európai Unióban, még inkább a schengeni övezetben az utolsók között vagyunk, eg yes relációk vonatkozásában pedig egyenesen az utolsó helyeken. Ennek javítására, ezen helyzet meghaladására a kormány elindított egy átfogó infrastruktúrafejlesztési programot, aminek az a célja, hogy a jelenleg használható 94 darab határon átvezető út s zámát közel megduplázza a 2018as évre, illetve a 20142020as európai uniós források terhére. Ezen előkészítő munka már zajlik, részben meg is hozta konkrét eredményeit. Csak Szlovákiával a jövő év során 15 új határátkelési pont megépítését kezdjük el. Er ről a szlovák kormány hivatalosan döntést hozott már, a magyar kormány hamarosan ugyanezt az operatív programot, amelyben ezen fejlesztések elő vannak irányozva, el fogja fogadni. Ugyanígy tervünk az, hogy Románia és Horvátország, valamint Szerbia felé is jelentősen növeljük a határátkelőhelyek
