Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 3. hétfő (23. szám) - Schmuck Erzsébet (LMP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „Kinek jó a kafetériarendszer kivéreztetése?” címmel - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): - ELNÖK:
1222 Gyakran vetődik fel a cukorbete g gyermekek esetében az inzulin beadásának a kérdése is. Az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1997. miniszteri rendelet rögzíti az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó feladatok kereteit, amely alapján a gyermekek, tanulók egészségügyi ellátását a neve lési, oktatási intézményt ellátó iskolaorvos és védőnő az óvoda vagy az iskola vezetőjével egyeztetett rend szerint elvégzi. Az iskolaorvos feladata, idézem: a testi, szellemi, érzékszervi fogyatékos tanulók háziorvossal egyeztetett fokozott ellenőrzése, k iemelt gondozása szakrendelések, gondozóintézetek igénybevételével, ezen gyermekek egészségesek között történő integrált oktatása esetén orvosi vélemény adása. Idáig a rendeletből az idézet. Az iskolavédőnő feladata pedig a krónikus betegek, magatartási za varokkal küzdők életvitelének segítése. Az iskolaegészségügyi ellátás tehát a krónikusan beteg, például diabéteszes gyerekek óvodai, iskolai életvitelét is segíti és támogatja. Az oktatásinevelési intézmény dolgozóinak feladata a veszélyeztető állapotok észlelése… (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Köszönöm szépen, hogy meghallgatta a válaszomat. (Derültség a Fidesz soraiban.) Schmuck Erzsébet (LMP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „Kinek jó a kafetériarendszer kivéreztetése?” címmel ELNÖK : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Schmuck Erzsébet képviselő asszony, az Országgyűlés jegyzője, az LMP képviselője kérdést kíván feltenni a nemzetgazdasági miniszternek: „Kinek jó a kafeté riarendszer kivéreztetése?” címmel. Parancsoljon, képviselő asszony! SCHMUCK ERZSÉBET ( LMP ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Egy szó sem igaz abból, amit az adótörvények kapcsán Tállai András államtitkár úr mondott a foglalkoztatás ösztönözéséről, a munk át terhelő adók alacsonyan tartásáról. Nem igazak azok az állításai, hogy ezzel az adórendszerrel jövőre még több ember tud majd jobban keresni. A kafetéria megemelt adóterheivel pont ezekkel a célokkal megy szembe a kormány: nemcsak a munkabéren kívül adh ató juttatások keretösszegét csökkenti, de jelentősen, 43 százalékkal meg is növeli az adóterhüket. Mindezt teszi úgy, hogy semmilyen egyeztetést nem folytatott erről előzetesen a munkaadókkal, a munkavállalók érdekképviseleteivel, semmilyen elemzést, hatá stanulmányt nem készített az adóemelésnek a jövedelmekre és a foglalkoztatásra gyakorolt hatásairól. A szakszervezetek várakozásai szerint a kafetériakeretek 15 százalékkal csökkenhetnek, a munkaadók nagy része ugyanis így fog reagálni a kormány lépésére, hogy az adóemelés ellenére ne emelkedjenek a terhei. Azok a munkavállalók pedig még rosszabbul fog járni, akiknél a munkáltató a juttatások teljes megszüntetése mellett dönt, mert így jelentősen csökkenni fog a kerestük. Világosan látszik, hogy a kormány nem érti a kafetéria értelmét, társadalmi hasznát, ezért dolgozik évek óta a rendszer kivéreztetésén. Pedig a kafetéria kitűnő gazdaságfejlesztési eszköz lehetne. Ehhez adómentessé kellene tenni például a korábbi nevén üdülési csekket, az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári befizetéseket, a helyi közlekedési bérletet, az internetelőfizetési utalványt. Új elem lehetne például a munkáltatói lakhatási támogatás vagy a családi kártya. Mivel minden józan érv a béren kívüli juttatások ösztönzése és nem megnyir bálása mellett szól, az a kérdésem, hogy miért megy ezzel szembe a kormány, miért ver szét minden jól működő rendszert. Köszönöm szépen. ELNÖK :
