Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 28. kedd (22. szám) - Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
1089 Úgyhogy, hölgyeim és uraim, ez az adótörvény hibás, ezzel Magyarország nem fog előbbre menni, hanem inkább hátrébb, ezzel a magyar vidék újabb károkat fog szenvedni, ami miatt természetesen ez nem elfogadható, ezért csak azt tudjuk javasolni, hogy ezt vonják vissza, és készítsünk közösen egy újat. Ezt különösen az élelmiszeráfára értem. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló a Fidesz képviselőcsoportjából Pósán László képviselő úr. Parancsoljon! DR. PÓSÁN LÁSZLÓ ( Fidesz ): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én a társasági adóhoz kapcsolódóan szeretnék egypár szó t mondani, mégpedig azért, mert a mostani változtatások érintik a kutatás és a felsőoktatás kérdését, mégpedig, azt gondolom, jó irányban és pozitív módon. Egyrészt a javaslat tartalmaz egy olyan adminisztratív jellegű intézkedést, amely szerint a társaság i adózási K+F kedvezmények kizárólag a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előzetes minősítése alapján lesznek elérhetőek 2015től. Ez azt jelenti tehát, hogy az adózók csak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előzetes minősítése alapján alkalmazhatják a t ársasági adóban, illetve a gyógyszeradóban biztosított kedvezményeket. Eddig ez csak opcionális jellegű volt. Arra szerintem kiválóan alkalmas, hogy ténylegesen K+F tevékenységeket lehessen elszámolni ebben a tárgykörben, ne pedig bemondásos alapon olyan d olgokat is, amelyek nem különösebben e tárgykörbe tartoznak. Új elem a társaságiadótörvényben az, hogy a felsőoktatási támogatási megállapodásokat behozza mint lehetőséget. Eszerint az adózó felsőoktatási támogatási megállapodás keretében nyújtott támogat ás esetén társaságiadóalapkedvezményt vehet igénybe. A társasági adóról szóló törvény beemeli a felsőoktatási intézményeket egy olyan támogatható kategóriába, amelyben eddig a közhasznú szervezetek lehettek kedvezményezettek. Az ebbe a kategóriába sorolt szervezeteknek adott támogatás bizonyos hányada - ez 2050 százalék közötti érték volt - az adóalapból levonható, a mostani változtatás a felsőoktatásra vonatkozóan ezt az értéket 50 százalékban határozza meg. (15.00) A felsőoktatási támogatási megállapodá st az adózó vállalat a fenntartóval köti meg. Nyilván a fenntartó lehet az állam, lehet egyház és lehet magánintézmény is. Az adózó felsőoktatási támogatási megállapodás keretében nyújtott támogatás esetében akkor csökkentheti az adózás előtti eredményét, ha rendelkezik a felsőoktatási intézmény által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét és célját. A támogatási megállapodás keret ében a támogató előre rögzített feltételekkel legalább 5 évig támogatja az adott felsőoktatási intézményt. Ez azt jelenti kicsit konkrétabban megfogalmazva, hogy ha van például egy olyan vállalat, amelynek van, mondjuk, 5 milliárd forint értékű bevétele, é s 100 millió forintot ad felsőoktatási támogatás keretében egy egyetemnek, akkor számviteli eredménye 100 millió forinttal kevesebb lesz. A támogatás 50 százalékával, azaz 50 millióval pedig még csökkentheti is az adóalapját. Így körülbelül 28,530 millió forinttal kevesebb adót kell fizetnie. Azaz a 100 milliós támogatás a vállalat eredményét valójában csak 70 millióval csökkenti. Ez a konstrukció alapvetően kedvező a hazai vállalkozásoknak, és kevésbé kedvező egyébként a nagy nemzetközi cégeknek, ahol a s zámviteli eredmény bizony fontos szerepet játszik a menedzsmentbónuszpontok odaítélésénél, a prémiumjuttatásokban.
