Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 28. kedd (22. szám) - Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz):
1078 És mielőtt a témával megpróbálnának visszatámadni, egy óriási különbség egyelőre biztos van a Fidesz és az MSZP országgyűlési f rakciója között: az akkori kormány javaslatát, ami töredékét jelentette volna az önök által beterjesztett internetadónak, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési frakciója nem szavazta meg, meggátolta a parlamentben, hogy ez az adó bevezetésre kerüljön. Te hát hajrá, önökön a sor, ha az önök képviselőtársai valóban úgy gondolják, ahogy név nélkül az internetes portáloknak is elmondták, hogy szégyellik magukat e miatt a javaslat miatt, akkor itt az ideje, hogy a Fideszfrakció végre kiálljon magáért és kiállj on az emberekért. Végezetül, tisztelt Országgyűlés: ez nem is adó. Ez a javaslat egy erőszakos és sunyi támadás az emberek szabadsága ellen, a nyilvánosság ellen, a maradék sajtó- és információszabadság ellen. Vonják vissza ezt a javaslatot, nincs módosítá s, nincs felső limit, ebben nincs kompromisszum, nincs türelem és nincs elnézés! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiból. - Szórványos taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló a Fidesz kép viselőcsoportjából Szűcs Lajos képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője. Parancsoljon! DR. SZŰCS LAJOS ( Fidesz ): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Végighallgatva nemcsak a ma délelőtti, hanem az elmúlt hetek történ éseit, az a Pest Megyei Levéltárban megtalálható levél jutott eszembe, amit Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatási miniszter, amikor még a Nemzeti Múzeum igazgatója volt, írt a vallás- és közoktatási miniszternek. Valami ilyesmit írt benne, hogy a múzeum helyzete a továbbiakban tarthatatlan, ha nem történik valami lépés, akkor súlyos következményei lesznek. És elküldte a levelet a vallás- és közoktatási miniszternek. A sors fintora, hogy két hét múlva ő lett a vallás- és közoktatási miniszter, így hát sajá t maga válaszolt arra a kérdésre, amit saját magától kapott. (Dr. Harangozó Tamás Attila: Ez megtisztelő volt. - Gőgös Zoltán: Itt is előfordult.) A Pest Megyei Levéltárban megtalálható levél szerint a válasz így hangzott: levelét megkaptuk, a problémát ér tjük, innen nézve kicsit másként látszik. (Korózs Lajos: Ismertük. Jó poén!) Ez a kicsit érdekes levél jutott eszembe azzal kapcsolatban, amit az adótörvényekkel kapcsolatban a mai vitán hallhattunk, hiszen nagyon sok mindenki próbált azzal kapcsolatban it t véleményeket megfogalmazni, hogy mi is igazából ennek az adótörvénynek a célja, de azt gondolom, hogy ez elég kevés sikerrel járt, hiszen erről a benyújtott törvényről, amivel kapcsolatban Burány Sándor úgy fogalmazott, hogy nagyon rövid volt az előterje sztő expozéja meg a vezérszónoklat, igazából ezt inkább érdemként lehetne elmondani, hiszen ez is azt jelenti, hogy ez a törvényjavaslat - szakítva a szocialista kormányok régi időszakával - nem fenekestül próbálja meg felforgatni az adózás rendjét, hanem kiszámítható módon próbálja megteremteni azt a célt, hogy ez az adótörvény az adóbevételek biztosításával a jövő évi költségvetés megalapozását szolgálja. (14.10) Arról is kevés szó esik, hogy természetesen a törvény benyújtása korrekt módon, határidőre tö rtént meg, és - még egyszer mondom - a hosszú évek szocialista kapkodásához képest kiszámítható módon történt. Az előző négy évben a rendszer bizonyította azt, hogy ezzel az adótörvénnyel pénzügyi stabilitást, szociális biztonságot és gazdasági növekedést lehetett elérni. Kikerülhettünk a túlzottdeficiteljárás alól, elindulhatott egy gazdasági növekedés, csökkenhetett a munkanélküliség, és ezt nemcsak az adótörvényeknek, hanem annak a kiszámítható gazdaságpolitikának is az eredményeként lehet felírni, amit az Orbánkormány az elmúlt négy évben meg most is próbál folytatni. Kik is a fő kedvezményezettjei ennek a törvényjavaslatnak? Az első kedvezményezettek természetesen a gyerekeket nevelő családok, utána következnek a munkavállalók, akiknek az adóterheit m egpróbálja a törvényjavaslat minél alacsonyabban tartani. Fontos alapelv, amit régen
