Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 28. kedd (22. szám) - Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz):
1074 A versenyképességről? Négy évvel ezelőtt, 201011 időszakában 148 ország viszonylatában az 52. helyen állt Magyarország, m ost a 63. helyen. Miről beszélnek önök? Dicshimnuszt zengenek, és közben a valóság (Az elnök csenget.) meg egészen másról szól. A többit majd az adótörvényekhez illesztett konkrét vitánál. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szé pen. Meg is kérem jegyző urat, hogy fáradjon vissza. Köszönöm szépen. Most az írásban előre jelentkezett felszólalók következnek. Elsőnek megadom a szót a Fidesz képviselőcsoportjából Szatmáry Kristóf képviselő úrnak. Az időkeret 15 perc. Parancsoljon! SZA TMÁRY KRISTÓF ( Fidesz ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány ellenzéki képviselőtársam hozzászólása elég nagy kísértés a tekintetben, hogy ne az eredetileg elgondolt logika mentén szóljak hozzá az adótörvényekhez. De t alán itt csak az előttem szóló képviselőtársammal ezt a vitát részben a tegnapi bizottsági ülésen lefolytatva azért jelezném nagy tisztelettel, mielőtt olyan képet festene az országról, ami épp a szakadék szélén áll, hogy az elmúlt 45 év eredménye, hogy é pp hogy nem a szakadék szélén áll az ország. (Gőgös Zoltán: Benne van, igen.) Európa legnagyobb gazdasági növekedését volt képes ez az ország teljesíteni (Zaj az MSZP padsoraiból.) , és soha nem látott magasságokban van - erről akarok majd beszélni - itt tö bbek között a foglalkoztatás szintje is egyébként. Egyébként ha nem így lenne, akkor erre nem hivatkoznék, de három választáson vagyunk túl. (Apáti István közbeszól.) Két másik képviselőtársam felszólalására, ha már itt belekezdtem ebbe, azért Szelényi Zs uzsa képviselőtársam felszólalására is hadd reagáljak annyiban, hogy ő is itt sok mindent mondott, de amivel talán érdemes vitatkozni, az az, hogy az eredendő bűn az egykulcsos adó bevezetése lett volna, és hogy az milyen igazságtalan, merthogy a gazdagok kevesebbet fizetnek, mint a szegények. Azért ez egy matematikai abszurd abban az értelemben, hogy egy arányos adórendszernél (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Nem arányos.) épp az a lényeg, hogy aki többet keres, az százalékosan értelemszerűen többet is fi zet. Tehát az a logika, amit ön említett, ebből a szempontból nem állja meg a helyét a matematikai összefüggésekben sem. A másik: Burány Sándor képviselőtársam vezérszónoklatában említette azt, hogy a másik, az általa elmondott fő bűne az adótörvényeknek, hogy lényegében folytatja azt a növekedésellenes gazdaságpolitikát, ami az elmúlt években volt. (13.50) Tisztelettel jelentem, hogy a képviselőtársunk által említett növekedésellenes gazdaságpolitika eredménye az, hogy mindenki számára egyértelműen - nemcs ak a Fidesz, hanem az Európai Unió számára is - Magyarország 2014 első félévében az Európai Unió legnagyobb gazdasági növekedését érte el, és ezek a jó gazdasági kilátások a jövő évre is adottak. De visszatérve az alapfelszólaláshoz: engedjék meg, hogy azz al az alapigazsággal kezdjem a benyújtott adótörvények értékelését, hogy meggyőződésünk szerint egyetlen ország gazdasága sem lehet sikeres, amely nem a munkát támogatja. Ez a benyújtott adócsomag azt segíti, hogy Magyarország polgárai minél nagyobb számba n dolgozhassanak. A korábbi szocialista foglalkoztatáspolitikával szemben 2010 óta a kormány a munkaalapú gazdaság felépítésére törekszik. Mondanám, hogy 2010 óta volt is honnan ezt a munkát elvégezni, hiszen 2002 és 2010 között közel kétszeresére növekede tt a munkanélküliség, ráadásul a foglalkoztatás nemzetközi viszonylatban is nagyon rossz volt Magyarországon. Csak egy példa: a hozzánk lélekszámban és területben is hasonló Csehországban közel 1 millió fővel többen voltak munkában, mint Magyarországon. Ez a mostani adócsomag a korábbi négy év adópolitikáját folytatva kell hogy menjen azon az úton, hogy minél többen dolgozzanak. Egyébként az elmúlt négy évben az az adópolitika, amit