Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 28. kedd (22. szám) - A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1050 nem volt akkor képviselő, mert ha már ők akkor tudták volna, hogy ez az emberi jogok egyezményébe ütközik, ak kor egy feles többségű törvényt simán módosíthattak volna, de sajnos ezt elfelejtették. Úgyhogy egy kicsit a magas lóról érdemes leszállni - a pulpitusra felment a képviselő úr, jobb, ha máskor inkább onnan beszél, akkor talán a valóságot is el tudja monda ni. Ahogyan mondtam, ez 1999 óta létező büntetési nem. Jelenleg 275 életfogytiglanra ítélt személy van Magyarországon, ebből 44nek van az ítéletben előírva, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra. Tehát 44 úgynevezett tényleges életfogytig tartó szaba dságvesztésre ítélt van. Szeretném felhívni a figyelmüket, hogy az Alkotmánybíróság előtt lévő alkotmánybírósági beadványt a Szegedi Ítélőtábla egy büntetőtanácsa nyújtotta be az Alkotmánybírósághoz. És arra is szeretném felhívni a figyelmüket, hogy éppen az elmúlt hetekben a Szegedi Ítélőtábla egy másik büntetőtanácsa két esetben is kiszabta a tényleges életfogytig tartó büntetést, mégpedig az úgynevezett ároktői banda ügyében. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Helyes!) Tehát a Szegedi Ítélőtábla büntetőbírá i sem értenek egyet abban, hogy ez alkotmányellenes vagy nemzetközi jogba ütköző büntetési nem lenne. Tehát már ezen a bíróságon is vita van valószínűleg, vagy eltérő álláspontok vannak ebben a kérdésben. Kíváncsian várjuk természetesen az Alkotmánybíróság döntését a tényleges életfogytiglan ügyében. A vezérszónokok által elmondott kifogásokra és hozzászólásokra annyit szeretnék reagálni, hogy a kegyelmi határozat nyilvánossága elvileg közszereplő esetén biztosított - biztosított lehet, hogy így mondjam. Ny ilvánvaló, hogy a közszereplő esetén is lehet azonban olyan személyiségi védelem körébe utalható vagy abba tartozó adat, amit nem lehet nyilvánosságra hozni. Ne felejtsék el, hogy a kegyelmi határozatok nagy része egészségi okból születik, tehát kifejezett en valamilyen súlyos egészségromlás miatt születik kegyelmi döntés. Ezért ilyen ügyekben szerintünk, az az álláspontunk, hogy továbbra is az a helyes, hogyha ezeket az egészségi állapotra vonatkozó adatokat változatlanul nem lehet nyilvánosságra hozni, nem lehet megmondani azt, hogy az elítélt, mondjuk, milyen súlyos, halálos betegségben szenved, és miért kap kegyelmet. Tehát ezt az irányt nem javaslom az Országgyűlésnek, hogy a kegyelmi határozatok teljes nyilvánosságát követeljék. Nyilván más lehet a hely zet akkor, hogyha nem ilyen megfontolásból kapna valaki kegyelmet. De erre, nemcsak az utóbbi kéthárom év, hanem az utóbbi tíz év kegyelmi gyakorlatát ismerve - mint az Igazságügyi Minisztériumban dolgozó állami vezető , nem volt arra igazán példa, hogy egészségi állapottól eltérő más okra alapozzanak kegyelmi határozatot, de minden esetben nagyon súlyos személyes körülménynek kell fennállni ahhoz, hogy kegyelmet kapjon valaki. (Szilágyi György: Régen volt!) Arról a vitáról szólt az igazságügyminiszter úr , hogy az alaptörvénybe mikor került bele a tényleges életfogytiglanra vonatkozó szabály. Jóval egy évtizeddel később került bele, mint ahogy az ténylegesen már létezik Magyarországon. Az Alaptörvénybe egyébként egy felhatalmazó rendelkezés került, amely a zt írja elő, hogy mely esetben szabható ki ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztés, a felhatalmazó rendelkezés pedig semmiképpen sem lehet ellentétes az emberi jogi egyezménnyel. Téves az az állítás, hogy a kegyelmi eljárás alkalmatlan lenne, esetle g emberi jogi egyezménybe ütköző lenne az életfogytiglan felülvizsgálatára. Éppen Magyarország ügyében, de más ügyben, egy bolgár ügyben is a strasbourgi bíróság elfogadta azt, hogy kegyelmi eljárással vizsgálják felül az életfogytig tartó szabadságvesztés t. Magyarország esetében a Törköly kontra Magyarországügyben történt meg ez. Ha a kegyelmi bizottság döntése kötné a köztársasági elnököt - mint ahogyan ezt Bárándy Gergely javasolta , akkor az már nem lenne kegyelmi döntés. Nyilván a köztársasági elnök diszkrecionális jogkörét nem lehet elvonni, a kegyelmi döntés az államfő megmásíthatatlan és elvonhatatlan jogköre, és ezért ezt a javaslatot mint nemcsak a jelenlegi Alaptörvénnyel ellentétes, hanem a korábbi alkotmányos rendszerben is teljesen alkotmánye llenes javaslatot nem tudjuk támogatni.
