Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 28. kedd (22. szám) - A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK:
1046 meg az embereket! Abban van köztünk a vita, hogy akkor, amikor valakit életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélnek, x évtized után, bizonyos feltételek mellett megadhatóe a remény számukra. (Dr. Staudt Gábor: Nem.) E nnek két feltétele van, illetve két szempontot kell mérlegelni. Az egyik: igen, mi is tudjuk azt, hogy az elmúlt években volt több olyan eset, amikor úgy bocsátottak feltételesen szabadlábra erőszakos bűnelkövetőket, hogy ennek a feltételei nem voltak adot tak, ezért ezek a személyek újabb bűncselekményt követtek el. Ez viszont annak a kérdése, hogy a büntetésvégrehajtási apparátus mennyire felkészült ezeknek a személyeknek a reszocializációjára, erről beszéltem. Ha nem felkészült, akkor hibás döntések fogn ak születni. A másik szempont viszont, képviselőtársam, az, hogy vannake olyan általános elvek, amelyek adott esetben nem egy elkövetőt, bármely magyar állampolgárt, bármely embert védenek. Ilyen általános elv, hogy például a remény lehetőségét nem lehet senkinél teljes egészében kizárni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Erről beszéltem, nem másról. Köszönöm. ELNÖK : Nagyon szépen köszönjük. Boldog István képviselő úré a szó, ké t percre, Fidesz. Parancsoljon! BOLDOG ISTVÁN ( Fidesz ): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bárándy képviselő úr fölszólított, hogy mi is mondjuk el a véleményünket. Én azt gondolom, hogy az én véleményemet már sokan ismerik nemcsak itt a Házban, hanem má shol is. Azt gondolom, nagyon sajnálatos az, hogy az Európai Unió jobban védi a bűnözőket, mint az áldozatokat. Az az igazság, hogy én továbbra is a halálbüntetés pártján vagyok, de tudjuk, hogy ezt nem lehet megvalósítani a jelenlegi jogszabályi körülmény ek között, főleg az Európai Unió tagjaként, tehát ehhez kell alkalmazkodnunk. A szomorú az, hogy ezen körülmények között az Európai Unió nem az áldozatokat próbálja meg védeni, és reményt kíván nyújtani olyan embereknek, akik például gyermekeket gyilkoltak meg. Én megmondom őszintén, nem értek egyet azzal, hogy a tényleges életfogytiglant eltöröljük, de nyilván alkalmazkodnunk kell, ezt be kell nekem is látni, mégis azt gondolom, hogy a negyven év túl kevés. Én száz évben húznám meg ezt a határt, akkor bizt os lesz még reménye annak, aki ilyen esetet elkövetett, ahogy Bárándy képviselő úr mondta, a 20 éves, ha megéri a 120 éves kort, akkor természetesen minden esélyt megkaphat. Azt gondolom, hogy azok az emberek, akiknek a családjában, mondjuk, a gyermekét eg y pedofil először megerőszakolta, majd meggyilkolta, biztos, hogy nem szeretnének reményt adni a gyilkosnak, és én azt gondolom, hogy az ő pártjukon kell álljunk mi, képviselők. Én sem szeretnék reményt adni a gyilkosoknak és az erőszakos bűncselekményt el követőknek. Azt gondolom, hogy az a fontos, hogy minden elkövető megkapja a méltó büntetését. Nem igaz az, természetesen, hogy csak a Jobbik van a szigorú büntetések pártján. Én magam is a szigorú büntetések pártján állok, pedig nem a Jobbik padsoraiban ül ök, nem is szeretnék és soha nem is akartam. Tehát én azt gondolom, hogy emberfüggő ez a dolog. Minden ember a saját érzései szerint ítéli ezt meg. Én szigorúbban ítélném meg az összes bűncselekményt egyébként, főleg az erőszakos bűncselekményeket. Tehát a zt gondolom, hogy a negyven év kevés, többet kellene adni, sokkal jobb lenne. Köszönöm szépen. ELNÖK : Nagyon szépen köszönöm. Most normál szót kérő képviselőkkel folytatjuk a témát. Bárándy Gergely képviselő úr következik, MSZP.
