Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 28. kedd (22. szám) - A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
1043 úrnak e tárgyban a szaktudását, azt gondolom, ebben a Házban senki nem kérdőjelezi meg, én magam sem, természetesen ettől függetlenül lehet még más szakmai álláspontunk. Én azt mondom, hogy jó eséllyel Magyarország újra szembesülni fog azzal, hogy a strasbourgi bíróságnak ez a szabályozás nem fog tetszeni. (11.20) Két okom van ezt feltételezni. A remé ny lehetőségét valóban meg kell adni, miniszter úr, de valóban megadjuke valakinek a remény lehetőségét, akinél az első ilyen időpontot negyven év elmúltával határozzuk meg? Ha negyven év után szabadulhat valaki - és tekintsék azt, amit mondok, tökéletese n értéksemleges szövegnek, azaz nem érvelek sem a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés ellen, sem mellette, csak tényeket közlök , az azt jelenti, hogy legkorábban, mivel 20 éves kora előtt elkövetett cselekményért nem ítélhető ilyen büntetésre, 6 0 évesen, de általában nem pont 20 évesen követik el az ilyen cselekményeket, tehát azt mondom, hogy 6080 éves korában bírálható felül. Valóban ez a reménynek a lehetőségét a valóságban megteremti? Mert azt is tudjuk, miniszter úr, és ezt szintén minden k omoly fórum és szakember elmondja, hogy ahogy a védelemhez való jognál sem elegendő csak az elméleti lehetősége ennek, a gyakorlati lehetőségnek is fenn kell állnia. Valóban fennáll a gyakorlati lehetőség a 60 és 80 éves életkor közötti emberek esetében 40 év fegyházban letöltött büntetés után? Ezt csak kérdezem, mert szerintem nem feltétlenül. Magyarán szólva, ha korábbi időpontra határoznák meg ezt a felülvizsgálati lehetőséget, akkor e vonatkozásban valószínűleg legalábbis bizonyos elvárásokhoz közelebb állnánk. A másik az elnöki kegyelem. A miniszter úr abszolút korrekten bemutatta azt a két álláspontot, meglátjuk, hogy melyik fog felülkerekedni a strasbourgi bíróságon, hogy csak a bírói úton érvényesíthető lehetőséget fogadják el, vagy az elnöki kegyele mnek a lehetőségét is, már ami megfelelően körülbástyázott feltételekkel. Ezt nem tudom megmondani, de van esély arra, hogy nem ezt, csak a bíróit fogadják el. Ugyanis azt tudjuk mind a ketten, hogy az elnöki kegyelem nem - ugyanúgy, ahogy az országgyűlési közkegyelem sem - része a büntetőeljárásnak. Nem rendes felülvizsgálati ok, nem rendes jogorvoslati lehetőség. Éppen ezért az, hogy - egyébként helyesen, hadd fogalmazzak úgy - bizonyos előjátékot beiktatnak a kegyelmi kérvény előtt, nem biztos, hogy azok at a feltételeket teljesíteni fogja, amelyek az elvárások szintjén megfogalmazásra kerültek. Ugyanis a bírói út egyértelmű. Ha azt vezetnénk be, akkor gyakorlatilag visszatérnénk a régi rendszerhez. Én egyébként azt helyesnek tartanám, ha nem egy bv. bíró döntene erről a jövőben, hanem mondjuk, a Kúriának egy öttagú tanácsa, hiszen komoly dologról van szó, de akkor maradjon meg bírói hatáskörben. Vagy Bverzió: ha már errefelé megyünk el, amit én egyáltalán nem helyeslek, pontosan azon okokból kifolyólag, a miket Harangozó képviselőtársam mondott, hogy egy politikus fog dönteni arról, még ha azt köztársasági elnöknek is hívják, hogy megadja ezt a kegyelmet vagy nem, hogy a kúriai tanács bírálja ezt el. De ha már megmaradunk ennél a javaslatnál, akkor legalább , hasonlóan a miniszteri kinevezésekhez, hasonlóan az állami kitüntetésekhez, ha ez a bírói fórum javasolja a kegyelem megadását vagy a kegyelem elvetését, akkor ez kösse a köztársasági elnököt, azaz gyakorlatilag legyen köteles aláírni azt, ami ennek a bí rói fórumnak a döntése. Ekkor legalább közelebb kerülünk ahhoz, hogy a bíróságok döntenek a büntetőeljárásnak egy további fejleményéről, és nem pedig egy - mondjuk ki, és ezt én nem tartom pejoratívnak, mert én is pártpolitikus vagyok - pártpolitikai alapo n odakerült köztársasági elnök. Végül, egy mondatot engedjenek meg. Látszik az a Fidesz kommunikációjából, Vigh képviselő úrnak a kicsit nehezen felolvasott, másfél oldalas szövegéből és abból, hogy a KDNP még vezérszónokot sem állított, hogy önök ezt az ü gyet megpróbálják elkenni. Értem én, hogy ennek egy jó módszere az, hogy vigye el a balhét az igazságügyminiszter, mi nem beszélünk erről, mert Vigh képviselő úr se beszélt erről a témáról, de nem fogják tudni ezt megúszni, tisztelt képviselőtársaim, nem f ogják tudni megúszni! Így vagy úgy önöknek ebben a témában át vagy bt kell mondani. Úgyhogy én arra kérném a Fidesz képviselőit, hogy nyilvánítsanak ebben egyértelmű véleményt, hogy mit gondolnak erről az intézményről.
