Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 28. kedd (22. szám) - A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
1041 úgy gondolják, hogy ha abban a székben ülő személy kimond valamit, azt a kétharmados szavazógép (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) holnap megszavazza, és az alapvető szabályokat is át lehet írni. Ezért mondom azt, hogy jelenleg nincs alkotmányosság Magyarországon. Köszönöm. ELNÖK : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a további képviselői felszólalások következnek. Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom m eg a szót. Elsőként Bárándy Gergely képviselő úré a szó, MSZP. Parancsoljon! (11.10) DR. BÁRÁNDY GERGELY ( MSZP ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt rátérnék a normál fölszólalásra, engedjenek meg pár gon dolatot az előző témában, hiszen aki nem az első vagy második vezérszónok, az abban a kellemes helyzetben van ilyen szempontból, hogy tud reagálni az előtte szóló képviselőkre és akár miniszter úr álláspontjára is. Én is hadd támasszam alá azt a gondolatme netet, amit Schiffer képviselő úr kezdett meg a felülalkotmányozásról vagy általában az alkotmányos szabályok elfogadásáról, tényleg ígérem, csak nagyon röviden. Éppen az a probléma, tisztelt miniszter úr - és azt gondolom, talán nem áll távol e vonatkozás ban a mi álláspontunk egymástól , hogy az a helyes, amikor az alkotmány vagy Alaptörvény a politikai mozgástér kereteit jelöli ki, és ezen kereteken belül folyik a napi politikai munka és a kormányzati munka. Ehhez képest pontosan az a kritikája a mostani , az elmúlt négy év kormányzati tevékenységének - legalábbis, ha akár hazai mértékadó alkotmányjogászok véleményét vesszük alapul vagy akár külföldi alkotmányjogászok, mondjuk, akár Magyarországot jól ismerő alkotmányjogászok, mint Herbert Küpper véleménye például, vagy akár a testületek véleményét, mint mondjuk, a Velencei Bizottság, akkor azt látjuk , talán a legfőbb kritika az, hogy a keretből eszköz lett. Azaz az alkotmány, később az Alaptörvény egyes rendelkezéseit aszerint módosították, hogy mi az, a mi az aktuálpolitikai céloknak megfelel. És tulajdonképpen ebbe a körbe sorolható be az a jelenség, amiről Schiffer képviselőtársam beszélt, hogy bizonyos, egyébként a mindenkori kormányzat kompetenciájába tartozó tárgyköröket Alaptörvénybe iktattak. Ilyen egyébként a most tárgyalt tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, de voltak más területek is, ahol ez a kritika megfogalmazódott. Konkrétan egyébként a Velencei Bizottság is megjelölt több olyan területet, ahol szerinte ez a helyzet, tehát szerinte tévedett a magyar alkotmányozó a vonatkozásban, a felfogását tekintve is tévedett, nem csak a konkrét intézkedés tekintetében, hogy ezeket a rendelkezéseket nem szabad alaptörvényi szintre emelni. Zárójelbe teszem, hogy a mostani helyzetben - hogy egyszerű en és pestiesen fogalmazzak - a fagyi visszanyal, mert pontosan arról van szó, hogy ha önök nem iktatják Alaptörvénybe a mostani tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésről szóló rendelkezést, akkor ugyanúgy, ahogy annak idején a halálbüntetés esetén, a teljes politikai szféra föltehette volna a kezét, és azt mondja, hogy kérem szépen, az Alkotmánybíróság erről döntött, és mivel az Alkotmánybíróság erről pozitív vagy negatív irányban döntött, mi ehhez tartjuk magunkat, nem csinálunk politikai kérdést az ügyből. Ez a lehetőség elúszott azzal, hogy önök Alaptörvénybe foglalták, és tulajdonképpen saját magukat állították e tekintetben legalábbis meglehetősen nehéz helyzet elé. Ennyit az előzetes reakciókról és a kitérőről. Szeretném ugyanakkor azt is megeml íteni - és erre hosszú mondatokat nem vesztegetnék, csak néhányat , amiről Harangozó képviselőtársam is beszélt, és talán már több előttem szóló fölszólaló, vezérszónok, hogy milyen volt az előkészítése a korábbi törvénynek, és hogy abból egyenesen követk ezik az, hogy most egy 125 oldalas módosító csomagot kell elfogadni, ami jelentős részben ezeket a hibákat javítja ki. Miniszter úr akkor még nem volt a kormány tagja, de nyilvánvalóan informálták róla, hogy hogyan zajlott ez a vita. Államtitkár úr végigül te azt. Ott is kifogásoltuk azt,