Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. június 19. csütörtök (10. szám) - Egyes törvényeknek a kormányzati szerkezetalakítással összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KORÓZS LAJOS (MSZP):
85 végreha jtások száma ott, ahol közműtartozások vannak és hiteltartozások vannak. Azt hiszem, Szél Bernadett képviselőtársam említette az eszköz nélküli eszközkezelőt. Kedves Barátaim! Én annak idején, amikor létrehozták ezt az eszközkezelőt, úgy fogalmaztam, hogy ez egy fiktív szervezet. Ennek hónapokig nem volt munkatársa, hónapokig nem volt olyan ember, aki fölvette volna a telefont. Majd jött a bölcs döntés, Ócsán - Ócsán! - létrehoznak egy lakóparkot a devizahitelesek megmentésére. A múlt héttől tudjuk, illetve már hónapokkal ezelőtt tudtuk, hogy nem volt elegendő jelentkező az ócsai lakóparkba. Leállították a fejlesztést, hála a Jóistennek, el sem kellett volna kezdeni, azért, mert ilyen körülmények közé nem fognak költözni az emberek. Mert elhibázott kormányza ti politika az, amelyik azt gondolja, hogy attól, hogy azonos problémával küszködő embereket és családokat egy helyre költöztetnek, megoldódik a problémájuk. A múlt héten elmondták a Máltai Szeretetszolgálat munkatársai, hogy újabban olyan családok költözn ek be, akiknek nem is volt devizahitelük. Már odaadnák a lakásokat boldognakboldogtalannak, csak hogy ne kelljen havi 5 millió forintot az őrzésvédelemre költeniük. És nem sorolom tovább, hogy milyen állapotok vannak az országban. De mégis, erre a kormán yzati gondolkodásra szeretnék ráutalni, merthogy honnan eredeztethető a társadalmi felzárkóztatás fogalma egyáltalán, és megjegyzem, az európai jogrendbe nem igazán lehet ezt a definíciót beilleszteni. Balog Zoltán miniszter úrtól eredeztethető, amikor ő m ég a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkáraként foglalkozott a romaüggyel. Később, 2012ben, amikor az EMMI minisztereként magával vitte ezt a területet, így ért össze az addig külön kezelt romaügy a szociá lis ügyekért és az esélyegyenlőségért felelős tárcával. Kedves Barátaim! A „társadalmi felzárkózás” kifejezés már a nemzeti társadalmi felzárkóztatási stratégia elnevezésekor is kritikát kapott számtalan helyen. Nagyon sok szociológus kollégával beszéltem abban az időben, és külön konferenciát szerveztek ennek a társadalmi felzárkózási stratégiának az értelmezésére. Arra a következtetésre kellett lyukadnunk, hogy egyszerűen értelmezhetetlen maga a fogalom is ebben a helyzetben. Említette államtitkár úr - ak it nagyon sajnálok, hogy elhagyta az üléstermet, tulajdonképpen most nem is lehetne folytatni a napirend tárgyalását, ha a kormány képviselője nincs jelen, de eltekintek tőle, az Alaptörvény , merthogy államtitkár úr is hivatkozott rá, az Alaptörvény negy edik módosításával, azt hiszem, ez a XV. cikkely (4) bekezdése volt, az esélyegyenlőség szövegrészt az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás szövegrészre módosította. Így ott az szerepel, hogy Magyarország - szó szerint mondom - az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti elő. Kedves Barátaim! Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara, és erre hivatkozok, mert ismét szükséges, hogy szó szerint idézzek, egy szakmai dolgozatban, egy konferencián fejtették ki: „A társadalmi felzárkózás fogalmának meghatározása már kevésbé egyszerű, annak fogalma ugyanis az esélyegyenlőségre vonatkozó európai uniós joganyagban - equality law - gyakorlatilag ismeretlen. Ugyanígy a magyar jogban sem bír önálló jelentéssel, ez leginkáb b az esélyegyenlőség szinonimájaként, illetve annak részeként funkcionál.” Kérem szépen, elég alapos ember vagyok, mindig utánanézek mindennek, és ahogy ezt az összefoglaló elemzést elkezdtem olvasni, ott is volt egy hivatkozás, és mondom, már csak megnéze m, hogy honnan eredeztethető ez az egész felzárkózási fogalom, helyettesítve az esélyegyenlőséget. És találtam rá irodalmat, képzeljék el. Meg fogom mondani, hogy miről van szó. Szó szerint idézem ebből a dokumentumból: „Közeli rokona, a felzárkóztatás még a szocializmus idején debütált - kapaszkodjanak meg! , a Központi Bizottság egy 1962. évi határozata nyomán, amely adminisztratív intézkedésekkel bekényszerítette a cigány gyerekeket az iskolába. Hirtelen nagyon sokan lettek ott, így az akkori döntéshozó kban felmerült, hogy praktikus lenne előbb felzárkóztatni őket, és persze hol másutt, mint külön szervezett, kisebb létszámú osztályokban.” Kedves Barátaim! Ahogy hallom, miniszter úrtól ez a fajta gondolkodás nem áll messze. Azt hiszem, másfélkét évvel e zelőtt látogatást tett SzabolcsSzatmár megyében, és ott, Nyíregyházán, az