Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. július 4. péntek (13. szám) - Egyes közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KISS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
549 félelmünket eloszlatni a mai napon, erre lesz lehetőségük szerintem, amely abba az irányba hat, hogy nem lehete, hogy az oktatási szolgáltatási piac, szakértői képzési piac az, ami mondatja önökkel ezt a fajta szabályozást. Ugyanakkor maga a megfogalmazás kicsit sutának tűnik számomra, mert azt hiszem, helyesebb lenne konkrétan azt előírni, hogy a referens foglalkoztatását úgy kell megvalósítani, hogy az ehhez a munkakö rhöz szükséges végzettséggel rendelkezzen az illető. De amit önök ide leírtak, nem feltétlenül jelenti azt, elég pontatlanra sikerült. Hasonlóan érdekes szabályozás, ami a számlákra vonatkozik. Önök azt írták, hogy mindenféle validálási eljáráson kell átme nniük ezeknek a számláknak. Gyakorlatilag ez a lényege ennek az iránynak, hogy kívülről ne lehessen belenyúlni azokba a számlákba, amelyeket a fogyasztók kapnak. Ebben egyébként szerintem egyetértünk megint csak igényként, hogy ilyen számlák legyenek, amel yek minőségbiztosítottak ilyen irányban. De ha belegondolunk, azt látjuk, hogy itt is sikerült önöknek erősen túlszabályozniuk. Kicsit olyan a helyzet, mint amikor elmegyek a békásmegyeri piacra, és azt mondom a kofának, hogy szeretnék kérni egy almát, de remélem, hogy nem mászta meg a cserebogár. Mondja, hogy nem, nem mászta. Jó, akkor szeretnék erről egy írásos papírt. Aláírja nekem a kofa Békásmegyeren, hogy nem, nem mászta meg a cserebogár az almámat. És a hangya sem? Nem, az sem mászta meg. Jó, akkor s zeretnék erről is egy papírt. És így tovább, az állatvilágot, esetleg majd az egysejtűeket is körbevéve egy elég jó kis aktatömeget kapok, hogy mi nem mászta meg az én almámat. Tehát azt gondolom, ne essünk át a ló túloldalára. Eleve feltételezzük azt, hog y az a fajta dokumentáció, amelyet számlaként kapunk, ha egyébként arra konkrét panaszunk nincs, akkor az valid. Eleve ne a gyanú férkőzzön a szívünkbe, hanem próbáljuk meg, ha nekünk nincs konkrét panaszunk a számlával, akkor az általános adatbiztossági s zempontokat figyelembe véve megoldani ezt a kérdést. Tudomásom szerint nincs olyan szolgáltató, amelynek nem minőségbiztosított az információkezelési rendszere. Nincs olyan szolgáltató, amelynek nincs ilyen rendszere. Nincs olyan szolgáltató, amelynél a re ndszerének informatikai védelme nincs meg. Félek attól, hogy önök ezt túl szeretnék biztosítani, remélem, nem sanda szándékból, mindenfajta cégmutyi alapján. Szerintem ezt mindenképpen fontolják meg. Szó volt arról, hogy mi van, ha a számlát nem kapjuk meg időben, de mégis fizetni kell. Bencsik képviselőtársam erről beszélt. 15 napos határidőt ír elő a javaslat a korábbi 8 naphoz képest. Ezzel egyetértek a magam részéről, és a szocialisták is egyetértenek ezzel a javaslattal. Úgy gondoljuk, hogy valóban, ez egy ésszerű dolog a Magyar Posta viszonyai között és a jelenlegi gazdasági helyzetben, ez a 15 nap előírása a fogyasztók számára mindenképpen megfelelő irány lehet. Ugyanakkor nem érzem, hogy a javaslatban megfelelő garanciák vannak arra vonatkozóan a fog yasztók számára, hogy mi van, ha ez nem történik meg. Számos lehetőséget be lehet építeni. Azt gondolom, lehet az irány, hogy a 15 napon túl lehessen csak késedelmi kamatot számolni. De egyéb más irányt is el tudunk képzelni, mert ezt nagyon jó iránynak ta rtjuk, de szeretnénk azt, ha világossá válna az egyszerű fogyasztó számára, hogy addig a 15 napig neki semmiféle késedelmi díjat fizetnie nem kell. Hasonlóan azt lehet mondani, hogy beszélhetünk a kéményseprőipari szolgáltatásokról. Világosan kell látni, h ogy önök beszélhetnek arról, itt micsoda előrelépés történt, de a valóság az, hogy azon lépéseknek köszönhetően, amelyeket önök tettek, a keményseprés gyakorlatilag leállt. Azt hiszem, helyénvaló, hogy ebben a dologban javuljon a közszolgáltatás. Hiszek ab ban, hogy ezt meg is lehet szervezni. Azonban arról is kell akkor beszélni, hogy milyen gyakorlat volt a vidéki településeken; az egyszerű magyar embereknek a kéményseprési szolgáltatás az előző években is csak abból állt, hogy ránézett egykét kéményseprő a kéményre, füstöl, rendben van, nem füstöl, nagyon jó, de egyébként érdemi szolgáltatást ettől nem kaptak. Hasonlóan illene arról is beszélni, hogy mennyire elfogadható gyakorlat például az, hogy a fővárosi kéménysepréssel foglalkozó közüzemi cég, amikor hírét vette annak, hogy önök lecsökkentik a kéményseprés díját, tájékoztatta a