Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. július 4. péntek (13. szám) - A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - HERINGES ANITA (MSZP): - ELNÖK:
533 30 százaléka nem a rá irányadó illetménytábla szerinti fizetését kapja, hanem közel 40 ezer fő a minimálbért, és bizony van 150 ezer olyan alkalmazott is, akinek a fizetése a szakmunkásbérminimummal egyenlő. A közalkalmazotti b értáblát is, az ahhoz kapcsolódó fizetési osztályokat és fokozatokat nézve könnyedén szembeötlik az a tény, hogy a közalkalmazottak jó néhány helyen csak azért nem keresnek kevesebbet, mert a bérüket kompenzálják. Ha ez nem lenne, akkor tényleg ezrek és tí zezrek dolgoznának a kormány alkalmazásában úgy, hogy kevesebbet keresnének, mint a kormányzat által megállapított legkisebb munkabér. A bérkompenzáció, tisztelt képviselőtársaim, viszont a közszféra tekintetében a kormány tehetetlenségét mutatja azzal, ho gy nem képes gondoskodni a saját alkalmazottairól. Az pedig külön elfogadhatatlan számunkra, hogy azon munkavállalók esetében, akik saját maguk vagy házastársuk jogosultak családi adókedvezményre, a gyerek után igénybe vett adókedvezmény összegét levonják a kompenzációból. Nos, egy olyan tisztes bérrendszert kellene kidolgoznia a kormánynak, és ebben vagyunk érdekeltek mindannyian, amelyben mindenféle megaláztatás nélkül meg tudnak élni a közalkalmazottak is, akiknek bizonybizony hónap végére komoly megélh etési problémáik vannak már. Ameddig ezt nem sikerül összehozni, addig is azt gondoljuk, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy a béreket növeljük és például azzal, hogy egy egységes nyelvvizsgapótlékrendszert vezessünk be a közszolgálatban is. Még egysz er, azt tudjuk mondani, hogy mi támogatjuk a javaslatot, csak egész egyszerűen azt nem értjük, hogy miért kell különbséget tenni a nyelvvizsgapótlékrendszerben. A mi módosító javaslatunk igazából erről szól. Amennyiben ezt önök tudják támogatni, akkor ter mészetesen mi is tudjuk támogatni a javaslatot. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Heringes Anita képviselő asszony, MSZP. HERINGES ANITA ( MSZP ): Köszönöm szépen a szót. Mint képviselőtársaim már elmondták, igen, mi tudjuk támogatni ezt az indítványukat, viszont szerintünk már korábban kellett volna megtenniük ezt a lépést, és akkor lehet, hogy amikor még voltak független szakszervezetek minden szférában, lehet, hogy még könnyebben ki lehetett vol na alakítani egy egységes jelnyelvi pótlékrendszert is, a szakszervezetekkel természetesen akkor még egyeztetve arról, hogy mely munkakörök azok, amelyeknek járjon ez a jelnyelvi pótlék. (15.40) De a kormánytisztviselők esetében is már az előző kormány is jelentős mértékben szűkítette, kvázi meg is szüntette az érdemi kollektív érdekvédelmet azzal, hogy létrehozta a nem független magyar kormánytisztviselői kart. Jelenleg a kormányzattól egyáltalán nem független szervnek kéne most megvédeni a munkáltatótól, a túlkapásoktól a munkavállalókat, a köztisztviselőket, közalkalmazottakat. A szakszervezeti szféra ellehetetlenítése előtt még a független szakszervezeti vezetők legalább érdemben tudták képviselni dolgozóik érdekeit, és már nemcsak a tagjaikét, hanem az összes munkavállaló érdekeit és jogait képviselni tudták. Amennyiben sikerült megegyezésre jutniuk a munkáltatókkal bármivel kapcsolatban, az érvényes volt az összes többi munkavállalóra is. (Németh Szilárd István: Ellopták az egész vagyont!) Éppen ezért g ondoljuk, hogy az önök feladata megteremteni a lehetőséget arra, hogy szakszervezetek jöhessenek létre a kormányzati intézményekben. És megítélésünk szerint a független szakszervezet jobban tudja képviselni a dolgozók érdekeit, például abban is, hogy mely munkakörökben lehessen jelnyelvi pótlékot kapni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK :
