Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. július 4. péntek (13. szám) - A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - TELEKI LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
529 törvényi elismerése fontos, ám nem elégsé ges lépés abban, hogy a magyar jelnyelvet használó közösség tagjai egyenlő esélyű hozzáférést kapjanak az oktatáshoz, kultúrához, információhoz és a közszolgáltatáshoz. Tisztelt Országgyűlés! Azóta eltelt öt év anélkül, hogy a kormányzat bármit tett volna ebben az ügyben, azon kívül, hogy a jelnyelvet a magyar kultúra részeként elismerte, és a védelmét az Alaptörvényben deklarálta. A kinyilatkoztatás üres beszéd maradt. Az államilag finanszírozott, ingyenesen igénybe vehető jeltolmácsszolgáltatásban dolgoz ók évek óta küszködnek, az állami finanszírozást késve kapják meg, a tolmácsolás óradíja, ami a minimálbér 8 százaléka, csekély mértékben emelkedett. Az érintetteket - a kizárólag jelnyelven kommunikálni képes honfitársainkat - a rokkantnyugdíjak elvétele is sújtotta. Persze, van előrelépés is: kormányzati vagy a kormányzati tűzhöz közelebb lévő szervezetek látványos eredményeket is fel tudtak mutatni. Az új online tolmácsrendszer uniós forrásból valósult meg, kár, hogy az Európai Unió nélkülözhetetlen pénz ügyi segítségéhez sem férhet hozzá akármelyik jeltolmácsszervezet. Vannak, akik emiatt a jeltolmácsolás területén is a szolgáltató piac újrafelosztásáról beszélnek. Tisztelt Parlament! Mi azt állíthatjuk, hogy a jelen törvényjavaslat jó szándékú lehet ugy an, de elhallgatja a jelnyelvi tolmácsolás területén lévő komoly problémákat. A most előttünk fekvő törvényjavaslat képviselői önálló indítvánnyal került a tisztelt Ház elé. Ez két dolgot is jelenthet egyszerre. Az egyik az, hogy a törvényjavaslat benyújtá sa előtt - szemben a 2009ben elfogadott törvénnyel - a jelnyelvi tolmácsolással foglalkozó szervezetekkel nem folytattak szakmai egyeztetést arról, hogy ezen szabályozási területen volnae még más tennivaló a jelnyelvi pótlék bevezetésén kívül. Másrészt i gazolni látszik az a feltevés is, hogy az állam a jeltolmácsolás területére is kivetette hálóját, csak ehhez nem közvetlenül a kormányzat adja a nevét. Ezt az értelmezést erősíti, hogy a törvényjavaslat újabb változatában egy lényeges különbség van a koráb bihoz képest. Az előző változatban a jelnyelvtudást igazoló felsőfokú tanúsítvány a kormánytisztviselőknél az illetményalap 100 százaléka volt, mostanra ez - hogy, hogy nem - 50 százalékra csökkent. (15.20) Ugyanúgy megfeleződött a középfokú tanúsítvány bi rtokosának járó pótlék is. Jó lenne tudni, hogy mi a változás oka e rövid időn belül. Nem változott viszont, hogy a törvényjavaslat hatálya nem terjed ki a civil szervezeteknél foglalkoztatott jeltolmácsokra; láthatóan az a szándék, hogy az állami szférába n megteremtődjenek a feltételei annak, hogy a hatósági vagy a szolgáltatási feladatellátás során ne külső tolmácsot vegyenek igénybe. Erre kétségkívül ösztönöz az, hogy a jelnyelvi tudást anyagilag honorálja az állam ezzel a törvényjavaslattal. Tisztelt Or szággyűlés! Az a kérdés is választ érdemel, hogy a civil szervezeteknél foglalkoztatott jeltolmácsok közreműködésének feltételeit mikor kívánják az előterjesztő képviselők vagy a kormány javítani. A jelnyelvi tolmácsolás speciális tudást igényel. Véleménye m szerint nagyobb megbecsülést és elismerést érdemel. Kár, hogy a törvényjavaslat ebben csak egy kis lépést tesz előre. A Magyar Szocialista Párt frakciója benyújtotta a módosító indítványait, amennyiben a kormánypárt támogatja, abban az esetben mi is támo gatjuk a törvény módosítását. Tesszük ezt azért, mert mi is fontosnak tartjuk, mint ahogy elhangzott a felvezetőben a vezérszónokoktól, de látjuk azt a különbséget, amit el is mondtam, hogy nem értjük a miértjét, hogyan történhetett meg, hogy júniustól egy hónap sem telt el, és változott az a gondolkodásmód, amit a törvénymódosításban láthatunk. Azért tartjuk ezt fontosnak és furcsának, mert ha egy hónappal ezelőtt az egyiknél 100 százalékot írtak elő a felsőfokú jelnyelvtolmácsolásnál, a másiknál pedig 60 százalékot, 15 százalékot pedig az alapfoknál, ha ezt komolyan gondolták egy hónappal ezelőtt, azt gondolom, akkor fontos lenne most is, hogy ugyanezt a százalékot tartsák. Ezért nem tudjuk nagyon elfogadni a módosítást. Másrészt különbséget tesznek a köza lkalmazottak és a köztisztviselők között. Azt gondolom, mindkettő elfogadhatatlan számunkra. Ezért fontosabbnak tartanánk azt, hogy egyenlően próbálják ezt a kérdést
