Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. július 4. péntek (13. szám) - A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő szöveggel való hatálybalépéséről és azzal összefüggő egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
483 itteni vállalkozást. Ezzel lehetne foglalkozni. Ehhez képest azt látjuk, hogy a minapi törvénymódosí tás lehetővé teszi, hogy az állammal, önkormányzatokkal üzletelő vállalkozások ne tartsák be a transzferárazásra vonatkozó követelményeket. Magyarul, akik a narancsos oligarcháknak, fideszes döbrögiknek kedveskednek, azokra a transzferárazás visszaszorítás ára vonatkozó szabályok nem fognak vonatkozni. Tehát az az indokuk, hogy önök azért hozták ide ezt az előbbi reklámadótörvényt, illetve a jelenlegi módosítást, mert önök valamilyen módon meg akarnák fékezni azt, hogy a multicégek kivigyék innen adózatlanul a jövedelmet, ez a hivatkozásuk természetesen hazug. Mert ha őszinte lenne a szándék, akkor nem hoztak volna ide nemrégiben egy olyan törvénymódosítást, amely az állammal, önkormányzattal üzletelő vállalkozások esetén könnyítene a transzferárazásra előírt követelményeken. L. Simon képviselőtársunk a törvényalkotási bizottsági ülésen beszélt arról is, és szintén egy olyan érvet hozott, ami akár elfogadható lenne, hogy a reklámtortából - miközben a reklámtorta, tudjuk pontosan, nem növekszik, ezért is kérdés es, hogy maga a törvény időpontja helyese vagy sem , tehát a legalábbis nem növekvő reklámtortából egyre nagyobb hányadot hasítanak ki olyan vállalkozások, mint a Google és a Facebook, amelyek nem Magyarországon bejegyzett vállalkozások, külföldön bejegy zett gigacégek, multinacionális nagyvállalatok, és ráadásul, ha továbbviszem ezt a logikát, hogy egyre nagyobb hányadot hasítanak ki a magyar reklámtortából, akkor ez probléma akkor is, ha nem lenne reklámadó, hiszen ha nem lenne reklámadó, akkor is az van , hogy ezek a nagy világcégek gyakorlatilag a Magyarországon bejegyzett, Magyarországon adózó vállalkozások jövedelmezőségét szorítják vissza. Hogy ezeket a nagy világcégeket valamilyen módon adózásra kényszerítsük, ezt indokolta államtitkár úr a Törvényal kotási bizottság ülésén. Ezt szintén helyeselni lehetne - de megint csak az a kérdésem, L. Simon képviselő úr, hogy hol van itt a hatástanulmány. Hol vannak azok a közgazdasági számítások, amivel alá tudják támasztani azt, hogy akár egy 25 ezer forintos, d e főleg egy 2 milliós értékhatárnál lesz annyi veszteség, mondjuk, a Facebook vagy a Google oldalán, hogy a homlokukhoz csapnak, térdre kényszerülnek, és ideballagnak tárgyalni a Kossuth tér 13.ba, a Miniszterelnökségre, hogy akkor talán mégis fizetnénk adót a magyar államkasszába? Ezt honnan gondolta, képviselő úr? Honnan gondolta, hogy van egy ilyen sáv, ahol ezeket a gigacégeket térdre lehet kényszeríteni? Ezzel szemben én viszont azt gondolom, hogy Magyarországon a magyar törvényhozás nagyon nehezen t ud olyan szabályt alkotni, aminek olyan közgazdasági hatása lenne egyszerűen az ország mérete szempontjából, ami ezeket a gigavállalkozásokat térdre kényszeríthetné. Az a helyzet, államtitkár úr, hogy erre egyetlenegy lehetőség lenne, ennek az egyébként na gyon is helyes célnak a kiváltására, és ezt úgy hívják, hogy adóharmonizáció az Európai Unión belül. Ha az Európai Unión belül van egy erős adóharmonizáció, akkor térdre lehet kényszeríteni ezeket a multinacionális nagyvállalatokat, amelyek sok esetben élő sködnek az egyes társadalmakon, élősködnek a környezeten. De ma az Európai Unión belül az adóharmonizáció legnagyobb ellenségét úgy hívják, hogy Orbán Viktor. Ez a helyzet. Innentől kezdve az az álláspont, hogy azért kívánnak Facebookon vagy Googleon hird ető vállalkozásokat megadóztatni, hogy így közvetve magyarországi adózásra kényszerítsenek nagyvállalatokat, azt gondolom, ez tökéletesen nevetséges. A korábbi 25 ezres határ, ami az eredeti javaslatban szerepelt, nyilvánvalóan a magánszemélyeket, illetve a kisvállalkozásokat sújtaná anélkül, hogy egyébként akár csak ez a 25 ezres határ is megállapodásra kényszerítené ezeket a nagyvállalatokat. Ha L. Simon képviselő úr ezzel nem ért egyet, akkor nagyon kérem, most tárja a Ház elé, kérjen szót, tárja a Ház e lé azokat a hatástanulmányokat, amelyek igazolják azt a felvetését, hogy bizony létezik olyan sáv, aminél már nem éri meg elbújnia, mondjuk, a Facebooknak vagy a Googlenak a magyar adózási szabályok elől. Nincs ilyen hatástanulmány, legalábbis a Törvényal kotási bizottság előtt, illetve most üléskezdés előtt semmi olyan hatástanulmányt nem mutatott be államtitkár úr, ami igazolná azokat a piaci hatásokat, amelyekkel ön a törvényjavaslat kapcsán számol.
