Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. július 4. péntek (13. szám) - A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő szöveggel való hatálybalépéséről és azzal összefüggő egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - NOVÁK ELŐD, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
479 Erre L. Simon László nemet mondott, hogy az Országgyűlés rendezze. Tehát nem a Jobbikra bízta itt bárki a törvényhozást, az Országgyűlésre bíztuk volna, erre 2010ben nemet mondott maga L. Simon László is. Ezek után mi üdvözöltük, a nemzeti ellenzék legalábbis üdvözölte azt, hogy t avaly a kormány belátta, hogy erre mégis szükség van, és közzé is tette a reklámadóra vonatkozó javaslatát, bár azért fájó volt, hogy csak az EU nyomására voltak hajlandóak meglépni azt, és az egymillió magyar embert képviselő Jobbik javaslatát nem fontolt ák meg. Ugyanez történt egyébként korábban a médiatörvénnyel is sok más egyéb mellett - hogy csak egyik saját szakterületemről említsek egy példát , hiszen 2011 márciusában olyan uniós módosításokat fogadtak el, melyek egy részét korábban hiába nyújtottuk be itt módosító javaslatként, nem fogadták meg azt, ha az egymillió magyar embert képviselő Jobbik javasol valamit. A magyar nemzet kulturális szabadságharcának része a kereskedelmi médiumok, főként a két nagy televíziós társaság megregulázá sa. Most persze csak azt hazudják, hogy épp a legtöbb nézőt vonzó műsoraikat szüntetik meg, de tavaly még a hazánkból való kivonulásukkal is riogattak, ami mellesleg szerintem komoly eredmény volna, hiszen utat nyitna a színvonalas televíziós szórakoztatás , többek közt történelmi magyar játékfilmek, sorozatok gyártása előtt, mely elől eddig sajnos elzárkózott a mostani és az előző kormányzat is. A közmédia nézettségének növekedése abban az esetben pedig ráadásul a reklámbevételek növekedésével is járna, ezé rt sem lett volna szabad tavaly meghátrálnia a kormánynak a kereskedelmi médiumok riogatásától. Ami pedig az ellenzék balliberális részét illeti, szerintük inkább a tűrőképességük határán álló magyar embereken kéne folytatni a megszorításokat. A Jobbik kor ábbi javaslatához hűen csak annyi könnyítést adna a reklámadó kapcsán - ami persze nehezen illeszthető bele ebbe a koncepcióba, de azért érdemes elmondani, hogy a Jobbik javaslata annyiban is különbözött , hogy például a társadalmilag hasznos világképet s ugárzó vagy hasznos világképet is sugárzó hirdetések esetén, hiszen alapvetően nyilvánvalóan reklámcélt szolgál, de azért van társadalmi felelőssége is egy reklámnak, például, ha egy joghurtreklám szépnek, jónak mutatja be a nagycsaládos életmódot, szemben , mondjuk, az egykézéssel, annak igenis van társadalmi célú üzenete is. Ha nem is minősítjük ezt alapvetően még társadalmi célú hirdetésnek, de a reklámadó akár sávos formában való bevezetésével ilyen esetben lehetett volna adott esetben felmentést adni. E mlékeztetnem kell Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek itt pont egy éve, ugyanígy a nyári szünet előtti utolsó napon napirend utáni felszólalásomra adott válaszára. Szokatlan módon megvárta a napirend utáni felszólalásokat, és szükségét érezte, hogy a reklámadó melletti felszólalásom ellen tiltakozzon. Idézem: „a magyar kormány most azt mérlegelte, hogy ennek az adónak a bevezetésére szükség vane vagy nincs” - mondta Varga Mihály épp egy éve itt a plenáris ülésen. És idézem még: „a költségvetés nem te szi szükségessé, hogy egy ilyen adó bevezetése megtörténjen”: Most kérdezhetném, hogy mi változott, persze lehet hivatkozni arra, hogy a nemzetközi helyzet fokozódik; megszoktunk már hasonló, semmitmondó érveket, mégis ez annak volt a jele, hogy a kormány továbbra sem akarta a multicégeket jobban terhelni, sőt egyértelművé vált, hogy a kormánynak a reklámadóval kapcsolatos törvényjavaslata csak azt szolgálta, hogy zsarolják az érintett kereskedelmi médiumokat, hogy még kormánybarátabbak legyenek; persze vég ül paktumot kötöttek, legalábbis tavaly, a Fidesz a TV2nek a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt fémjelezte cégbirodalom általi felvásárlása nélkül is növelni tudta a befolyását. Tartalomszabályozás lényegében továbbra sem lesz, ezt sajnos ki kell mondani, íg y a Jobbikra vár a kereskedelmi médiumok megregulázása, hiszen eddig következmények nélkül maradhattak a törvénysértéseik, akármilyen társadalomromboló műsort vagy, mondjuk, súlyosan kiegyensúlyozatlan híradást sugároztak, legjobb esetben is egy ejnyebejn yével be kellett érnünk. De gondolhatunk a reklámhangerővel kapcsolatos sorozatos és lényegében következmények nélküli vagy néhány tízezer, néhány százezer forintos bírság esetére azokban az esetekben is, amikor súlyosan és visszaeső módon megtörtént a túl zott reklámhangerő használata. Tehát nagyon sok törvénysértés következmények nélkül maradt és maradhat ezután is, hiszen a csak fideszes tagokból
