Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. július 4. péntek (13. szám) - Döntés napirendi ajánlás kiegészítéséről és módosításáról - Az ülés napirendjének elfogadása - A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - CSIZI PÉTER, a Törvényalkotási bizottság előadója: - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár:
459 rendelkezésre. (Nagy zaj. - Az elnök szünetet tart.) Nagyon kérem a képviselőtársaimat, hogy aki nem kívánja a vitát végighallgatni, az lehetőleg gyorsan és csendben hagyja el az üléstermet. Nagyon hálás vagyok. Megadom a szót Csizi Péternek, a bizottság előadójának. CSIZI PÉTER, a Törvényalkotási bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Törvényalkotási bizottság megtárgyalta az előttünk lévő és a devizahitelezés szempontjából kiemelkedő jelen tőséggel bíró törvényjavaslatot, és ahhoz 26 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett összegző módosító javaslatokat nyújtott be. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Az összegző módosító javaslatok egyrészről támogatják és tartalmazzák Rogán Antal és Rubovszky György azon indítványát, mely a kölcsönszerződésekhez kapcsolódó elévülési szabályok alkalmazását határozza meg. Ennek értelmében, amíg a felek bármelyikének követelése van a másikkal szemben, addig e követelések elév ülése sem kezdődhet meg. Vagyis az elévülés a szerződés megszűnésével indul el. Az összegző módosító javaslat tartalmazza továbbá a Törvényalkotási bizottság saját módosító javaslatait is. A benyújtott törvényjavaslat szigorú határidőhöz köti a peres eljár ások lefolytatását, melyből adódóan valamennyi per egy időben indulna meg és folyna le. Ezért az Országos Bírósági Hivatallal egyeztetve ezen ügyek zökkenőmentes lefolytatásához további pontosítások voltak szükségesek, melyet a jogszabályszövegbe bevezettü nk. Célunk továbbra is az, hogy ez év végéig az ügyek lezáruljanak. Végezetül szeretném felhívni a figyelmet az összegző módosító azon pontjára, amely elejét kívánja venni annak a gyakorlatnak, hogy a Kúria jogegységi határozatát követően kerüljön sor egyo ldalú kamatemelésre, költségemelésre vagy díjemelésre. Amennyiben a mai napon az Országgyűlés elfogadja ezt a törvényt, akkor effajta tisztességtelenségre nem kerülhet sor. Ezért is kérem a képviselőtársaimtól a bizottság nevében, hogy támogassák a törvény javaslatot és ezáltal támogassák a magyarországi devizahiteleseket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK : Köszöntöm képviselőtársaimat. Tisztelt Országgyűlés! Most a kisebbségi vélemény ismertetésére van lehetőség. Kérdezem, kíváne v alaki élni ezzel. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Megkérdezem, a kormány nevében kíváne felszólalni az államtitkár úr. (Dr. Répássy Róbert jelzésére:) Igen. Megadom a szót Répássy Róbert államtitkár úrnak, tízperces időkeret áll rendelkezé sére. (10.10) DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért kértem szót, hogy felhívjam a figyelmet arra a törvényjavaslat által előállított jogi konstrukcióra, amelyben a pénzintézeteknek, a devizahitelt folyósító vagy más kölcsönszerződést kötő pénzintézeteknek az állammal szemben kell pert indítania, amikor is vitatják a törvényhozás által tisztességtelennek tartott szerződési kikötéseket, tisztességtelennek tartott vag y egyoldalú szerződésmódosításokat. Elsősorban az egyoldalú szerződésmódosítások tekintetében az államnak kell megvédenie azt a vélelmet, amelyet a Kúria kimondott, hogy tudniillik az egyoldalú szerződésmódosítások a fogyasztókkal szemben megengedhetetlene k voltak, és ezért a szerződés részleges érvénytelenségét eredményezik ezek a pontok. Tehát olyan perekre készülhetnek az állam nevében eljáró jogi képviselők, amelyekben a bíróság előtt a pénzintézetekkel szemben a devizahitelesek és más kölcsönfelvevők, tehát forinthitelesek érdekeit kell az államnak képviselnie. Azt is mondhatnám, hogy igen szép feladat előtt állnak ezek a jogi képviselők, hiszen a közérdeket fogják védelmezni
