Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. június 30. hétfő (12. szám) - A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz):
383 politikumnak kellett vol na az ügyben lépni, hogy megvédje Magyarországon az állampolgárokat, és ne engedje azt, hogy ennyire elszaladjon a devizahitelezés. De azért azt is meg kell említenem, hogy önök ugyan ellenzékben voltak, de nem nagyon hallottam az önök hangját. Önöknek is föl lehetett volna állni hetente, mint ahogy Z. Kárpát Dániel szinte minden héten föláll, elmondja és követeli a devizahitelesek problémájának megoldását. Sőt, különböző javaslatokat nyújt be, hogy mivel tudnák segíteni. Ha ezt önök megtették volna az én v éleményem szerint a Gyurcsánykormány időszaka alatt, akkor jelen pillanatban nem tartanánk itt. És valóban, abban is igaza van, hogy egyes országokban fölhívták arra a figyelmet a bankoknál, hogy igenis sokkal nagyobb tartalékot kellene képezni, mert ez í gy nem fog történni. Itt jön az a kérdés, amit ajánlanék a kormány figyelmébe, hogy meg kellene vizsgálni. Ha valóban a bankok devizát adtak volna, és devizában helyezték volna el a kintlévőségeiket, ha kihelyezték volna ezt a devizát, akkor itt súlyos pén zügyi válság jött volna létre a bankoknál. Hiszen mivel ez nem történt meg, ezt csak egyféleképpen lehetett elkerülni. Nekem meggyőződésem, hogy a bankoknál kettős könyvelést alkalmaztak ebben az időszakban. Az adósok felé devizában történt az elszámolás, míg egy másik könyvelésben minden valószínűség szerint nem devizában, hanem forint alapon történtek. Ez viszont a bűncselekmény lehetőségét is felveti. Az utolsó, amit még meg szeretnék említeni, hogy 13 lépésről beszélt. Nem kellett volna 13 lépés. Egyetl enegy lépésben kellett volna megoldani ezt a problémát: négy éven keresztül nem tárgyalgatni kellett volna a Bankszövetséggel, hanem egyszerűen amit a Jobbik is ajánlott: egy lépésben segíteni kellett volna a devizahiteleseken, hiszen még mindig 350 ezer e mberrel nem történt semmi, 350 ezer embernek nem segítettek az elmúlt időszakban, ennyi szerződés van még függőben. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK : Köszönjük. Józsa István képviselő úrnak adom meg a szót két percre. DR. JÓZSA ISTVÁN ( MSZP ): Köszönö m a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hallgatva a Fideszes Cseresnyés képviselő úr hozzászólását, szeretném megnyugtatni: az MSZP mindig minden törvényjavaslatukat támogatta, ami akár csak ilyen pici (Két ujjával mutatja.) segítséget is jelentett a devizahiteleseknek. De ha ön történeti áttekintést adott, akkor két percben szeretnék én is adni egy másikat. Tehát 2001ben Fideszkormány volt, amikor törvényt hoztak a devizahitelezés egyáltalán beindításáról. (19.20) Aztán, hogy mitől lódult meg ez a devizahitel, és ha tetszik esetleg emlékezni, volt egy Járai Zsigmond nevű pénzügyminiszterük, akiből jegybankelnököt csináltak, és iszonyúan megemelte az alapkamatot, 2002re ezzel elérte, 2002 vége, 2003 elejére, hogy 230235 forint volt egy euró. Tehát abnormálisan túlerősítette a forintot. A forintalapkamat nagyon magasan volt, 10 százalék fölött, tehát akkor éleződött ki az emberek számára, hogy mennyivel kedvezőbb devizahitelt felvenni, mint forinthitelt, másrészt volt egy bizakodó tekintet a jövőt i lletően; nagyon sok embernek javultak az életkörülményei. Tehát amiatt is bizakodva tekintettek a jövőre, és fel mertek venni hitelt. A devizahitelprobléma 2010 nyarán a forint árfolyamának a bedöntésével éleződött ki. A kormányváltáskor 265 forint volt e gy euró és 185 forint egy svájci frank. Nézzék meg, hol van: a mai nap sajnos a 310 forintot is verte az euró. Tehát a forint árfolyamának a gyengesége a valódi probléma, azon tessenek gondolkodni, hogy hogyan tudják javítani. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK : Két percben Cseresnyés Péter képviselő úrnak adom meg a szót. CSERESNYÉS PÉTER ( Fidesz ):
