Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. június 19. csütörtök (10. szám) - Z. Kárpát Dániel (Jobbik) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „Meddig kell még az út szélén várni?” címmel - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
34 Tisztelt Országgyűlés! Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője, inter pellációt nyújtott be a nemzetgazdasági miniszterhez: „Meddig kell még az út szélén várni?” címmel. Z. Kárpát Dániel képviselő urat illeti a szó. Z. KÁRPÁT DÁNIEL ( Jobbik ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormányzat immáron több mint egy esztendeje újab b és újabb határidőket jelöl meg az úgynevezett devizahiteleskérdéskör rendezését illetően. Előbb a Kúriára várt, majd az Európai Bíróságra, egyéb döntéshozó szervekre, manapság újra a Kúriára, és most, amikor látszólag kapuk nyílnak, akkor megjelöl egy ő szi határidőt, azzal a kitétellel, hogy előbb a Bankszövetséggel méltóztatik tárgyalni, és majd ha a Bankszövetséggel valami közös megoldásnak látszó valamire jut, azt méltóztatik előterjeszteni az Országgyűlés számára. A Bankszövetség ekö zben olyan megnyilatkozást tesz, miszerint ő elvárja azt - pontosan idézem: elvárja , hogy a banki szisztéma érzékenységét figyelembe véve foganatosítsák ezt a megoldást, ami önmagában felháborító, hiszen azt tapasztaljuk az utóbbi években, hogy minél töb bször ül le munkareggelizni a kormányzat a Bankszövetséggel, a cselekvési kedve bizony annál inkább lankad. Éppen ezért a Jobbik azonnali megoldást szorgalmaz, nem őszig történő egyeztetgetéseket és várakozásokat, hiszen minden hónapra magyar családok száz ainak az élete mehet rá, és önök évek óta ezt a „húzd meg, ereszd meg” játékot játsszák. Négy év alatt végül is az egyetlen, a legalább a szerencséseknek kedvező végtörlesztést leszámítva képtelenek voltak olyan megoldást kidolgozni, ami teljeskörűen szava tolná az érintett emberek biztonságát. Ezzel szemben most nagyon keményen, retorikailag nagyon keményen kiállnak a tévéstúdiókban a kamerák elé, és azt állítják, hogy az utolsó indokolatlanul elvett forintot is vissza kell venni ettől a bankrendszertől. Na , erre a mondatra várt a Jobbik több mint három éve, hiszen a rendszeresen benyújtott törvényjavaslataink indoklásában rendre ez szerepel. Pontosan ezért szorgalmazzuk a hitelek felvételkori árfolyamon történő forintosítását, ez ugyanis az egyetlen megoldá s azt illetően, hogy az utolsó indokolatlanul elvett forintot is „a szennyező fizet” elve alapján adjuk vissza az embereknek, a bajokat, károkat pedig hárítsuk vissza azokra, csak az érintett bankokra, de azokra, amelyek okozták őket. Ezzel szemben mi tört énik a valóságban? Az Igazságügyi bizottság előtt a fideszes többség elutasította azt a jobbikos indítványt, melynek értelmében nemcsak a forintosítás alapjait teremthettük volna meg, hanem mondjuk, szavatoltuk volna azt, hogy senkinek nem verhetnék dobra a házát, lakását annak becsértékének több esetben alig 3040 százalékán, ezt leírva a tartozásból, hogy aztán jöjjön a bank, és újabb milliókat, adott esetben tízmilliókat követeljen az embertől. Tehát a Jobbik letett egy olyan javaslatot, ami szó szerint családok életét, létbiztonságát szavatolta volna. A fideszes többség lesöpörte, aztán kiáll a kamerák elé, és azt mondja, hogy az utolsó forintot is visszaveszi, visszacsoportosítja az emberek számára. Csak az a baj, hogy a cselekvés egyáltalán nem ezt mut atja, hiszen benyújtottuk a károsultak soronkívüliségét megcélzó javaslatunkat, a károsultak illetékmentességét megcélzó javaslatunkat; rendre, egyesével sorban és nagyon sokszor indoklás nélkül a FideszKDNPtöbbség ezt ugyanúgy lesöpörte, mint az előző c iklusban. Adódik tehát a kérdés: mi veszi el a FideszKDNPkormány cselekvési vágyát, mitől lankad akkor, amikor cselekedni kéne? (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Válaszadásra megadom a szót Tállai András á llamtitkár úrnak. TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A képviselő úr június 4én nyújtotta be ezt az interpellációt, akkor még nyilván nem ismerhette a Kúr ia döntését, mert az június 16án született, ezért aztán az eredetileg benyújtott interpellációjából lényegében egy szót sem mondott el. (Z. Kárpát Dániel: De igen!) A nagydobot, azt valóban elmondta. Azt a
