Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. június 30. hétfő (12. szám) - Az ülés megnyitása - Bejelentés volt országgyűlési képviselő haláláról (Hasznos Miklós) - Bejelentés napirenden kívüli felszólalókról - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
290 kormányzati megszólalásokat, és felhívjam a figyelmet azokra, a melyek esetleg a kormányzat ígéretétől, eddigi mondandójától némileg eltérnek. Meglepetéssel hallottam a múlt hét folyamán Szijjártó Péter úr megszólalását a Gazdasági Rádióban, amelyben elmondta, hogy Magyarország újraiparosításához komoly külföldi beruhá zásokra van szükség. Ennek érdekében leegyszerűsítik a külföldi vállalatok számára biztosítható kedvezmények rendszerét. Eddig 1416 aláírásra volt szükség 23 különböző minisztériumból ahhoz, hogy egy vállalatnak ki tudják adni az egyedi kormánydöntésen a lapuló készpénztámogatást, ezt most már csak két lépcsőben lehet megtenni. És új stratégiai megállapodásokat kívánnak kötni külföldi befektetőkkel még a nyár folyamán. Azért aggaszt engem kifejezetten ez a megnyilatkozás és a kormányzat ezen szándéka, mert az összes eddigi kormányzati megszólalástól és a korábbi célkitűzésektől eltérően ez teljes mértékben már szakít azzal a hagyománnyal a kommunikációban is, hogy megemlítse azt, hogy milyen lehetőségek, milyen esélyek lennének a kis- és középvállalkozások megerősítésére. Ez megszólalásában már elszakad attól a korábbi tervtől, hogy a magyarországi vállalkozások helyzetbe hozása legyen kiemelt kormányzati célkitűzés. Ezt sok szempontból, gazdaságilag, politikailag nagy problémának érzem. Elsőként is arra sze retném felhívni a figyelmet ebben a témában, hogy ez nagyjából ugyanaz a gazdaságpolitika, mint amit a Gyurcsánykabinet és a Bajnaikabinet képviselt, és az előző kormányok folytattak. Önök mindig azt mondják, hogy a magyar nép véleményt mondott arról a k ormányzásról és arról az irányról azáltal, hogy önöket ilyen megtisztelően magas támogatással juttatta a parlamentbe, és most úgy tűnik, hogy ezzel a megszólalással teljes mértékben ennek a hagyományait követik. A külföldi tőke beengedése, a külföldi tőke térnyerésének az elősegítése gazdaságilag egy teljesen hibás irányzat, ezt az elmúlt 25 év bizonyította. A rendszerváltás egyik legnagyobb tévedése volt talán ez a sokkszerű privatizáció, aminek következtében nemcsak másfél millió munkahely tűnt el Magyaro rszágon pár év alatt, hanem az egyik legnyitottabb, globális piactól leginkább függő ország is lettünk a régióban. Jelen pillanatban a régiót elemző gazdasági kutatások azt bizonyítják, hogy a külföldi tőkebefektetések aránya messze nálunk a legmagasabb az egész régióban. Ez nem pusztán azért fontos, mert valaki szívén viseli egy nemzetnek a sorsát, hanem azért fontos, mert gazdaságilag a legrosszabb irány, amit politikailag képviselni lehet. Jelen pillanatban a GDP csaknem fele származik ilyen jellegű váll alkozásoktól, miközben az ilyen jellegű multinacionális cégek, illetve külföldi befektetők alig egytized mértékben járulnak hozzá a magyar foglalkoztatáshoz. Ugyanakkor a kis- és középvállalkozások - kiemelten a 6tól 50 főig terjedő foglalkoztatási mérete k - kiemelkedő potenciállal rendelkeznének, kiemelt lehetőséget teremtenének, és ezeknek a támogatási helyzete egyre szomorúbb és egyre aggasztóbb. Összességében egyegy ilyen kiemelt külföldi beruházás iránya egy koncentrált, centralizált gazdaságfejleszt ést teremt meg, és szerte az országban okozza azt a problémát, hogy igényli a mobilizációt, a munkaerő mobil mozgását, és csak egyegy kistérségben tud pár száz fős vagy annál nagyobb munkahely létrejönni, miközben lemond a kormányzat ezzel a döntésével so ksok kistérség kis- és középvállalkozásáról. Továbbra is meggyőződésünk az, hogy a kis- és középvállalkozások építése és fejlesztése egy helyes irány. Az Orbánkabinet második ciklusában beismerte azt, hogy a belső tőkeképzés egy kiemelten fontos feladat, és a gazdaság saját lábra állítása egy kiemelt nemzeti cél. Ez a lépés, amivel újra arra akarjuk vinni a foglalkoztatás és a gazdaságfejlesztés irányát, hogy külföldieket hozzunk be, teljes mértékben beismerése és annak a kudarcnak az elismerése, hogy ez nem sikerült, ezt nem sikerült megvalósítani. Nagyonnagyon aggasztó az az irány, hogy gyakorlatilag olyan gazdaságfejlesztési irányok jöhetnek be az országba, amelyek nemcsak környezetszennyezőek, hanem teljes mértében egy kínai típusú gazdaságot fejleszt enek Magyarországon, ami gyakorlatilag kihasználja a humán erőforrásokat.
