Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. június 19. csütörtök (10. szám) - Schmuck Erzsébet (LMP) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Ha uniós pénz, akkor nem számít, hova folyik el?” címmel - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP):
27 sikerpropagandát fejtett ki annak érdekében, hogy aláírhassanak egy olyan szerződést, amely eladósítja Magyarországot 3 ezer milliárd forint értékben. É s még egyszer emlékeztetnék: az orosz befolyással meggyanúsított Jobbik volt az egyetlen olyan párt, amely a nemzeti önérdeket képviselő javaslatot tett le az asztalra, egy olyan javaslatot, amely belföldi forrásokból szerette volna a Paksi Atomerőmű bővít ését megoldani, nem úgy, ahogy a kormány tette, külföldi pénzekből. Köszönöm szépen, elnök úr. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Úgy van! - Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári válasz t. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 100 igen szavazattal, 26 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta. (11.10) Schmuck Erzsébet (LMP) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Ha uniós pénz, akkor nem számít, hova folyik el?” címmel Tisztelt Országgyűlés! Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be a Miniszterelnöks éget vezető miniszterhez: „Ha uniós pénz, akkor nem számít, hova folyik el?” címmel. Schmuck Erzsébet képviselő asszonyt illeti a szó. SCHMUCK ERZSÉBET ( LMP ): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! A fizika, kémia és biológia tanárképző szakokon aggasztóan alacsony a végzős hallgatók száma, és a tanárok hiánya az ország társadalmigazdasági fejlődését veszélyezteti. A problémára nem jelenthet teljes megoldást, mégis üdvözölhető volt az úgynevezett Övegesprogram, ahol száz százalékban eu rópai forrásból kémia, fizikatantermeket alakíthattak ki egyes középiskolák épületében. Szándék volt ezenfelül a tananyag modernizálása is. Azonban úgy tűnik, a célok megvalósításában ismét komoly kisiklások történtek, az egyéni érdekek ismét győzedelmesk edtek a közérdek felett. A szekszárdi I. Béla Gimnázium tantermének kialakítása például ugyanis 45 millió forintba került, azonban a teljes projekt során 155 millió forintot fizettek ki. Közbeszerzési tanácsadásra 6,3 millió, megvalósíthatósági tanulmányra 6 millió, teremfoglaltságot nyilvántartó szoftverre 15 millió, projektmenedzsmentre 15 millió, nyilvánosság biztosítására 15 millió forintot költöttek. Utóbbi összegért egy átlagosan kereső pedagógus mintegy 8 évet dolgozik. Úgy tűnik, a szekszárdi kifize tések csak a jéghegy csúcsát jelentik. Adataink szerint a körülbelül 300 kísérlet leírását tartalmazó 2020 munkafüzetet legalább nyolc városban megíratták uniós pénzen, átlagosan 30 millióért, pedig nehéz elképzelni, hogy például a cink és a sósav reakció ját máshogy kelljen bemutatni például Kisvárdán, mint Zalaegerszegen. Ezen munkafüzetek szövegszerkesztését minden városban külön megpályáztatták, a 2020 munkafüzetet átlagosan 15 millió forintért, és mindegyikről tanulmányt írattak, átlagosan 25 millió f orintért. Ezeken a kirívó tételeken felül még számos esetben merül fel a túlárazott beszerzés gyanúja. Mintegy 130 közbeszerzés adatait összevetve alapos a gyanú, hogy szervezett módon, Zuschlag úr módszeréhez hasonlóan, céghálózatok jutottak a nem tisztes séges pénzekhez.
