Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. június 19. csütörtök (10. szám) - Személyi ügy: - Dr. Tóth Bertalan (MSZP) - a nemzeti fejlesztési miniszterhez - „Igaz-e a mondás, miszerint rablóból lesz a legjobb pandúr?” címmel - ELNÖK: - DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
23 szerepvállalását. Elegendő itt az EnterNetügyre, a Ramarisügyre vagy az Oxygen Wellnessüggyel kapcsolatos sajtóhírekre utalni. Miniszter úr ezeket a híreszteléseket visszautasította, és kijelentette, hogy nem offshore lovag, hiszen Ciprus nem minősül offshore helyszínnek. Sőt, miniszter úr továbbment, és az alábbiakat mondta: „…a kormányzat szándéka egyértelmű: offshore hátterű cégek közpénzhez nem juthatnak.” Illetve: „…offshore hátterű, hangsúlyoznám, offshore hátterű - tehát Manszigeteki meg panamai , tényleges tulajdonosi körrel nem rendelkező, névleges tulajdonnal, tul ajdoni háttérrel rendelkező cég ne kapjon állami megrendelést, ne kapjon közpénzt. Ezt száz százalékig támogatom én is, és a kormányzat egyértelműen foglalt állást ebben a kérdésben.” A miniszter úr által elmondott fenti mondatokkal mi is és jómagam is egy etértek. Offshore hátterű cégek közpénzhez nem juthatnak, állami megrendelést nem kaphatnak. Az Orbánkormány eddigi gyakorlata és az ön korábbi tevékenysége azonban mást mutat. Ön is az előző ciklusban a Gazdasági és informatikai bizottság tagjaként kifej ezetten támogatta, hogy a magyarországi letelepedési államkötvényekkel kajmánszigeteki, szingapúri, máltai, ciprusi, svájci cégek üzleteljenek és állami megbízáshoz juthassanak. Az Orbánkormány kifejezetten lehetővé tette, hogy köztulajdonban álló cégek offshore hátterű cégekkel üzleteljenek, lehetővé tette, hogy belizei, kajmánszigeteki hátterű, de valójában az Orbán Viktor személyes ismeretségi körébe tartozó Garancsi István is az MVM Partneren keresztül állami megrendelésekhez, szerződéshez jusson. H a a miniszter úr komolyan gondolja a miniszterjelölti meghallgatásán elmondottakat, akkor válaszoljon a kérdésekre: mikor terjeszti az Országgyűlés elé azt a törvényjavaslatot, amely megtiltja, hogy állami cég offshore hátterű céggel üzleteljen, ilyen cégg el szerződést kössön? Az állami vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlójaként mikor ad utasítást arra, hogy az állami cégek az offshore hátterű cégekkel fennálló szerződéseiket szüntessék meg? Várom válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) EL NÖK : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Válaszadásra megadom a szót Fónagy János államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A kormá ny az előző négy év alatt komoly eredményeket ért el az átlátható, világos vagyongazdálkodás megteremtésében, új törvényekkel és jogszabállyal rendet tettünk a korábbi káoszban. A kormány intézkedései révén lehetővé vált a nemzeti vagyon fokozott védelme, átláthatóbbak lettek a vagyonkezelési viszonyok és a közbeszerzések. Számos lépés történt az uniós pályázati rendszer átláthatóságáért és korrupciómentesítéséért, a jövőben szinte lehetetlenné válik a kétes hátterű cégek állami és uniós támogatása. Ezt kés zíti elő a februárban megindult vizsgálat is, amelynek célja, hogy 2007 és 2013 között az uniós támogatásokra sikeresen pályázó, mintegy 45 ezer magáncég esetleges offshore hátterét feltárja. Azok a vállalkozások, amelyekről kiderült vagy kiderül, hogy of fshore adóparadicsomban létesült cégek vagy ilyenekkel érdekeltségi viszonyban állnak, nem pályázhatnak a 20142020 közötti uniós költségvetési időszakban. Mielőtt válaszolnék a konkrét kérdésére, engedje meg, hogy az ön által is tárgyalt offshore fogalomr ól egypár szót ejtsek. Az offshore nem jogi fogalom, hanem a hétköznapi nyelvhasználatban használt kifejezés. A köznyelv általában azokat a cégeket érti offshore alatt, melyek egy fillért nem adóznak a székhely szerinti országokban a nem onnan származó jöv edelmeik után. Ugyanakkor általánosságban offshorenak tekinthető minden olyan cég, amely bejegyzése szerinti országban nem végez gazdasági tevékenységet, tehát üzleti aktivitása alapján külföldinek minősül. Azonban az
