Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. május 13. kedd (4. szám) - Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat sürgős eljárásban történő általános vitája - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
98 Tudniillik, én azt gondolom, hogy ott van egy stratégiai tévedés a között, amit gondolunk, illetve amit Szijjártó Péter előadott, hogy a külgazdaság vagy egy országnak az alapvető kere skedelmi érdekei nem függetleníthetők attól, hogy egy ország mit gondol a saját maga geopolitikai helyzetéről, konkrétan mit gondolunk Magyarországnak a globalizációban betöltött szerepéről. Nem lehet csak úgy a világban üzleteket kötni és kiutazgatni külö nböző országokba anélkül, hogy lenne egy világos víziónk arról, hogy mit gondolunk arról, hogy mi Magyarország helye és szerepe ma a globalizációban, mit kell Magyarországnak tennie azért, hogy ne csak elszenvedője legyen a globalizációnak. És ez nem puszt án egy külgazdasági feladat. Elvileg nevekről vitatkozunk, a tartalom viszont ott van, ott van a vita tartalmi eleme, hogy nem véletlen az, hogy az elmúlt 150 évben rendületlenül - és ez nem pusztán hagyománytisztelet - Külügyminisztériumnak hívtá k a Külügyminisztériumot, mert nem lehet pusztán kereskedelmi taktikai érdekeket kiszakítani abból a szemléletből, amit gondolunk Magyarország szerepéről a nagyvilágban. Ez a névváltoztatás azt jelenti, és hogyha figyelmesen hallgattuk Szijjártó Péter előa dását, ez azt vetíti előre, hogy a miniszterelnök, a kormány úgy gondolja, hogy vannak bizonyos üzleti érdekek, amelyek függetlenek attól, hogy mit gondolunk arról, hogy Magyarország hová juthat el a globális folyamatokon belül a következő 203050 évben. Szerintünk ez nagyon nincs így. Külgazdasági érdekeket nem lehet kiszakítani abból a vízióból, ami jó esetben megvan egy kormányban, egy miniszterelnök fejében arról, hogy mit kíván annak érdekében tenni, hogy Magyarország elmozduljon a félperiferiális sze repéből, mit kíván annak érdekében tenni, hogy ne elszenvedője legyen a globális folyamatoknak. Nincsenek a külügyektől, a globális politikából kiszakítható külgazdasági érdekek. A másik változtatás, ami súlyos kérdéseket vet fel, ez a vidékfejlesztésiből földművelésügyivé átlényegülő tárca. Nem látjuk, hogy pontosan mi van emögött, hiszen adós - és itt egy alkotmányos mulasztás van - az előterjesztő azzal, hogy meghatározza a tárcáknak legalább általános jelleggel a feladat- és hatáskörét. Viszont annak id ején, a második Orbánkormány felesketésekor, ugye, nagyon kemény szavakat hallottunk arról, hogy micsoda fordulatot jelent, hogy a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumok helyett a Fideszkormány alatt vidékfejlesztési minisztérium lesz. És min den reményünk megvolt arra, hogy itt valóban egy új irány köszönt be a magyar vidékpolitikában, birtokpolitikában, hiszen Ángyán József államtitkársága, illetve az általa jegyzett nemzeti vidékfejlesztési stratégia számos ellenzéki képviselőt joggal töltöt t el bizakodással. Aztán természetesen, ami történt az elmúlt években, az eloszlatta az illúziókat. Ennyiben, ha úgy tetszik, némi iróniával logikus is ez a változtatás, hogy visszatérnek a jó öreg földművelésügyi elnevezéshez, hiszen ami az elmúlt években folyt ezen a területen, az nem jelentett szakítást a megelőző húsz, huszonegynéhány év birtokpolitikájával. Nem jelentett szakítást, hiszen továbbra is fennmaradt az a politika, ami a hatalmas birtokkoncentrációt idézi elő, fennmaradt az a birtokpolitika, ami a nagybirtokot, a nagyüzemet hizlalja tovább. (16.30) Az elmúlt években a családi gazdaságok részaránya meredeken zuhant. Tehát az, hogy önök visszatérnek a „földművelésügyi” elnevezéshez, tulajdonképpen beismerése annak, hogy a 2010es ígéretektől bő venbőven eltávolodtak. Szó nincs már egy olyan integrált vidékfejlesztésről, amely a maga organikus egységében nézné a vidék problémáit, nem pusztán agrárpolitikáról, földművelésügyről beszél, hanem látja a kulturális vidékfejlesztés előtt álló feladatoka t, egységesen látja az infrastruktúrafejlesztést és egyáltalán azt a problémát, hogy Magyarország gazdasági fejlődésének a kulcsa éppenséggel a helyi gazdaság megerősítésében van. A helyi gazdaság megerősítése jelenthet egy elmozdulást a hosszú ideje húzód ó foglalkoztatási krízisből. Amíg agrárpolitikáról, földművelésügyről beszélünk, addig továbbra is azokat a rossz köröket rójuk, amelyeket ró Magyarország a rendszerváltás óta. Amögött, hogy önök ezt a névváltoztatást meglépték, gondolom, annak a beismerés e van, hogy mindaz, amit 2010ben meghirdettek, porhintés volt. Szó nincs olyan integrált vidékfejlesztési
