Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. május 10. szombat (2. szám) - Orbán Viktor miniszterelnök ünnepélyes eskütétele - Himnusz - Orbán Viktor miniszterelnök felszólalása - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
9 Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindannyian tudjuk, hogy számos magyarnak sikerü lt a világ legjobbjai közé emelkednie. Nobeldíjasok, művészek, olimpikonok. Mégis hiányérzet dolgozik bennünk. Ha ugyanis oly sokaknak sikerült egyenegyenként, miért nem sikerül együtt, egy nemzetként, közösen? Pedig éppen ezt akarjuk: megépíteni a jómód ban és biztonságban élő nemzeti közösséget, ahol nem kivétel a siker, hanem a többség élménye, ahol mindenkit emel az a közös siker, amihez mindenki hozzáteszi saját eredményét. Ugyan már sokat tettünk, de még sokat kell tennünk azért, hogy ilyen Magyarors zágban élhessünk. Mindehhez azonban először is meg kell akadályoznunk, hogy a nemzet kárára lehessen boldogulni, keresnünk kell és keresni is fogom azokat az utakat és módokat, ahol a magyarok úgy tehetnek a saját személyes ügyeikért, úgy tehetnek szert sz emélyes haszonra, hogy az közben az egész közösség javára is váljon. Évtizedek óta először jutottunk el odáig, hogy a gazdaság nem hitelből nő, a pénz világa egyensúlyban van, és közben bővül a vállalatok, a termelés és a munka világa. Ez bizakodással tölt het el bennünket. Tisztelt Ház! A miniszterelnöktől elvárják, hogy megmondja, merre tart Magyarország, és bár a miniszterelnök messze nem mindenható, de még csak nem is jövendőmondó, illik értelmesen válaszolnia. Középre tartunk. Magyarország középre tart. Európa közepén egy új KözépEurópát építünk, amely felzárkózhat Európa nyugati feléhez. Az európai életszínvonal és életminőség közepe felé tartunk a következő négy évben. Még nem érjük el a felsők és az elsők szintjét, de felfelé haladunk. A középosztály , vagyis a magyarok nagy többségének megerősödése felé tartunk. Munkára, tudásra, tulajdonra és szabad vállalkozásra épülő, egészséges szerkezetű gazdaság felé tartunk. A közös és a családi pénzügyeink az egyensúly felé haladnak, a mindennapi megélhetés eg yre kevésbé teremt pénzügyi függést és adósságot, egyre kevésbé épül tétlenségre és segélyekre. Munkahely, tudás, tulajdon, vállalkozás. Mindez jövedelmet és pénzt hoz. De ad még valamit, ami a pénznél is fontosabb, és ez a biztonság. Ha a fejemre, az esze mre, a karomra és az izmomra szükség van, ha kifizettem az adósságomat, ha van megtakarításom, ha saját otthonomban élhetek, ráadásul stabil kormány áll az ország élén, biztonságban vagyok. Efelé, ebbe az irányba tart majd Magyarország a következő négy évb en. Tisztelt Ház! Hova érhet el Magyarország négy év alatt? Messzire és magasra juthatunk. Most itt az esély, hogy hátrahagyjuk mindazt, ami lehúzott minket. A nagy közös és egyéni adósságot, a nem vagy csak félig használható tudást, a csak papíron megszer zett szakképesítést, a kibírhatatlan rezsiköltségeket, a mindennapi élet kiszolgáltatottságát. Elérhető lesz a biztonság, a munkahely, az otthon, és megszerezhető lesz a jó képzettség és a minőségi tudás. Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül már csak egyet len kérdésre kell válaszolnom. Milyen a jó miniszterelnök? Van Eötvös Józsefnek egy példázata a gőzmozdonyról, pontosabban a szakértőről, aki tökéletesen ismeri a mozdony szerkezetét, annak minden kerekét, minden egyes csavarját és tengelyét - csak éppen a zt nem tudja, mitől működik az egész, mert nincs fogalma a gőz mibenlétéről, vagyis arról az erőről, ami az egészet mozgásba hozza és mozgásban tartja; ismeri a dolgok hogyanját, de nem ismeri a miértjét. Tisztelt Ház! Ez a helyzet az államgéppel is. Hiába ismerjük a szerkezetet, ha nem értjük a nemzetnek az egész államot átjáró lelkét, karakterét, a nemzet szellemét és a nemzet akaratát. Ha ezeket nem értjük, elrozsdásodik az alkotmány, nyikorognak a törvénykönyvek, recsegnekropognak az intézmények, működ ésképtelen a szerkezet. Ha a kormány, élén a miniszterelnökkel, ha a képviselők, ha a politika világához tartozók értik a nemzet szellemét, lelkét és akaratát, akkor jól fogják tudni szolgálni azokat, akik megválasztották őket. Én szeretnék jól szolgálni. Szeretnék jó miniszterelnöke lenni ennek a különös, egyedi, tehetséges, de sokat szenvedett népnek, ennek a bátor, leleményes, lovagias és iparkodó nemzetnek. Szeretném, ha nem kellene több áldozatot hoznia, hiszen így is mértéken felül kellett szenvednie annyi évszázadon keresztül. De tudom, hogy a jövő, mert annak ilyen a természete, s amelynek európai horizontján a kelleténél jóval több a felhő, újabb kihívásokat és próbatételeket állít majd
