Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. május 13. kedd (4. szám) - Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat sürgős eljárásban történő általános vitája - ELNÖK: - LÁZÁR JÁNOS
79 amely szintén érdemben fogja befolyásolni a kormányzat működ ését. Utalok itt csak a sajtó néhány nappal ezelőtt megjelent híreire, ami a Nemzeti Kulturális Alap működésére vagy jövőjére vonatkozik adott esetben. Fogadta a miniszterelnök úr az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökét, akik érdemi javaslatokkal érkez tek az állam, a kormányzat működésére, az ellenőrzési mechanizmusok, a belső ellenőrzési struktúrák kialakítására, megerősítésére. Konkrét témákat említettek, ahol a kormányzati jó szándék, a társadalmi szervezetek együttműködése ellenére a hatékonyság, az átláthatóság, a gazdaságosság szempontjai az elmúlt években nem vagy csak részben érvényesültek. Ez is olyan kérdés volt, amely érdemben fogja befolyásolni a kormányalakítás folyamatát, és azt, hogy melyik minisztériumnak mi lesz a feladata és a felelőssé ge. Hétfő délután a miniszterelnök úr, először a magyar országgyűlések történetében 1990 óta, nemzetiségi szószólókkal találkozott. Mindannyian fontos kötelességünknek tartjuk parlamenti képviselőként, bárhol üljünk is a parlamentben, hogy a nemzetiségi sz ószólók feladatait, felelősségét, lehetőségeit megtaláljuk, támogassuk, és kialakuljon az a munkamegosztás, amellyel a nemzetiségek szempontjai akár a törvényhozás, akár a végrehajtó hatalom munkájába beépülhetnek. Egy nagyon tanulságos, szintén a kormányz ati feladatleosztásra érdemi befolyással bíró beszélgetése volt a miniszterelnöknek, amellett, hogy nyilvánvalóan, azt hiszem, hagyományt kell kialakítani, hogy a mindenkori kormánynak és miniszterelnöknek nemcsak a parlamenti megszólalási lehetőséggel bír ó frakciókkal és képviselőkkel, a parlamenti választásokon egyéni vagy listás mandátumot szerzett képviselőkkel kell kapcsolatban állnia, hanem a szószólók intézményével és a szószólókkal is. Ezen túl a miniszterelnök úr fogadta a Kúria elnökét, az Országo s Bírósági Hivatal elnökét, fogadta Polt Péter legfőbb ügyész urat. Erre a beszélgetésre meghívta Trócsányi László párizsi nagykövet urat is, talán nem véletlenül. Ennek a beszélgetésnek az volt a legfontosabb eleme, hogy az igazságszolgáltatás átalakítása , ami a legkényesebb és legszenzitívebb része volt talán az alaptörvény elfogadásának és az alkotmányozás folyamatának, hogyan alakult az elmúlt négy esztendőben, vane a társadalom várakozásában és megítélésében pozitív változás, ami az igazságügyi részét illeti a munkánknak, az igazságszolgáltatásról mi a visszajelzés. A most előterjesztett törvényjavaslatban ennek a beszélgetésnek a rezüméje, az önálló új, klasszikus igazságügyi minisztériumnak a felállítása már visszaköszön, de erre még egy mondattal sz eretnék visszatérni. A miniszterelnök úr ma fogadta a Magyar Nemzeti Bank elnökét, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, az Agrárkamara elnökét. Meghívta magához még a hétre a Nagycsaládosok Országos Szövetségének a vezetőit, a Megyei Jogú Városok, a Települési Önkormányzatok Szövetségét, az Olimpiai Bizottságot, az Orvosi Kamarát, a Gyógyszerészi Kamarát, a Rendvédelmi Kart és a Pedagógus Kar vezetőit. (15.00) Ezeknek a beszélgetéseknek a rezüméje érdemben fogja befolyásolni azt, hogy melyik szaktém ának melyik kormányzati ágazatban, melyik minisztériumban lehet a helye. Azt hiszem, a harmadik miniszterelnöki eskütételhez méltó bölcsességre vall, ha az ember meghallgatja ezeknek a társadalmi szervezeteknek a véleményét a minisztériumi feladatmegosztás kialakítása kapcsán. A szakminisztériumokról némi megjegyzést szeretnék tenni. Természetes az a vita, amely megelőzi az Emberi Erőforrások Minisztériumának működését, mint ahogy követte a kialakítását is, hiszen sokan vannak ebben az országban - pártállás tól függetlenül , akik jó szándéktól vezérelve úgy gondolják, hogy ebben a minisztériumban annyi minden van, hogy az a jó és hatékony működés rovására megy csak, ha ennyi téma, ennyi széttartó téma együtt van. Ez a dilemma természetesen a kormányzásban ko rábban dolgozó, jelenleg is munkát vállaló vagy parlamenti többséghez tartozó képviselőtársaim számára is érdemi dilemma. Alapvető szempontok miatt, a következő hét évben rendelkezésre álló hazai és európai uniós források humáninfrastruktúrára fordítható része miatt különösen fontosnak gondoljuk azt, hogy
