Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. június 11. szerda (9. szám) - Az Oroszországi Föderáció Kormánya és Magyarország Kormánya között a Magyarország Kormányának a magyarországi atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általáno... - ELNÖK: - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
483 szerintem senki nem vonja kétségbe, hogy itt valóban meg kell hosszabbítani, hiszen nem lehet egyik napról a másikra azt a 40 százalékos áramellátást me gújulókból pótolni, de azt, hogy nincs szükség új blokkra, nincs szükség új atomerőműre, azt azt hiszem - és itt csatlakozom képviselőtársaimhoz , minden felelős politikus vallja. Köszönöm. ELNÖK : Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most a z írásban előre bejelentett felszólalások következnek. Megadom a szót Józsa István képviselő úrnak, MSZPképviselőcsoport. DR. JÓZSA ISTVÁN ( MSZP ): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném előrebocsá tani a felelős kormánypárti képviselőtársaimnak, mind a kettőnek, egy a Fidesz oldaláról van jelen, egy a KDNP oldaláról, és a szintén hasonlóan felelősen gondolkodó Varga Mihály miniszter úrnak, hogy szigorúan a szakmai értékelés mezsgyéjén fogok haladni, és nagyon kérem önöket is, hogy a választási kampányban önök által elszabadított indulatokat ne keverjék bele ebbe a parlamenti vitába. Nem akarok ennél részletesebb lenni, fogják tudni, hogy mikor utalok azokra a populista, a valóságot csak részben tarta lmazó, mondom, erősen kampányízű megjegyzéseikre. Önök is tudják. Szerintem nem méltó önökhöz. Hadd mondjam azt, hogy hozzám sem. Úgyhogy ezektől én tartózkodni fogok. Ahogy a vezérszónoki hozzászólásában CsengerZalán Zsolt képviselő úr, meg a kétperceséb en külön hangsúlyosan kifejtette, itt egy államközi megállapodásról, egy nemzetközi szerződésről van szó, a Paksi Atomerőmű bővítésének hitelkonstrukciójáról. Az egy valós kérdés, amit a miniszter úr elhárított magától, hogy energetikai szempontból mennyir e van megalapozva ez a döntés. Önök ezt visszadatálják egy korábbi, nem 85 százalékos, hanem 96 százalékos parlamenti konszenzussal született állásfoglalásra, amiről nagyon helyesen fejtette ki Szabó Timea képviselő asszony és Tóth Bertalan frakciótársam i s, hogy nem erről szólt. Tehát az a tervezési előkészületekről szólt, illetve a meglevő paksi négy blokk üzemidőhosszabbításáról szólt. Úgyhogy itt már van egy szakmai csúsztatás az önök részéről. A másik, amibe szintén nem fogok most a hitelszerződés kap csán túlzottan belebonyolódni, de azért nincs egyetlen energetikus sem, sem ebben a hazában, sem másutt, aki egyetértene önökkel abban, hogy az energiaprognózis oldaláról ma megalapozottan meg lehetne hozni ezt a döntést. Senki nem tudja, hogy milyen energ iaigény lesz 2025 után, különösen nem, hogy milyen energiaigény lesz 2032 után. 2032ig működik a jelenlegi paksi négy blokkból az I. blokk, és utána kétévenként van a jelenlegi állás szerint a leállítás, amire egyébként műszaki okokból nem biztos, hogy sz ükség van, mert a világban vannak olyan tapasztalatok, olyan felújítási technológiák, amelyek azt mutatják referenciaértékkel, hogy a jelenlegi négy paksi blokk nem csak erre a mostani engedélyezett és felújított 20 év plusz üzemidővel futhat, elképzelhető , hogy akkori felújítás, tehát 2030 után történő felújítás esetén további 1015 évvel futhatna ez a 2000 megawatt, ami jelenleg üzemel. Tehát nincs olyan prognózis, olyan energiaprognózis, ami alá tudná támasztani, hogy 2025től a jelenlegi 2000 megawattos nukleáris teljesítmény, kiegészülve ezzel a pontosan nem ismert, de legalább 23002500 megawatt új nukleáris teljesítménnyel, erre Magyarországnak piaci alapon szüksége lenne. Mondjuk, egy erőpolitika alapján, amit önök kezdenek bevezetni az energiapoliti kában is, hogy az összes többi dögöljön meg, és akkor erőszakkal le fogják verni az árakat, úgy elképzelhető, csak annak a versenyképességre gyakorolt hatása kérdéses. Fölmerült itt többször a miniszterelnökük érvelésében, hogy az olcsó energia alapvető ip artelepítési, versenyképességi tényező, és az Egyesült Államok példáját hozta erre fel. Ez valóban így van. Tehát az olcsó energia alapvető iparpolitikai, ipartelepítési tényező. A példa, az Egyesült Államok példája annyiban féloldalas, hogy ott a válság u táni fellendülésnek valóban kulcseleme volt
