Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. június 11. szerda (9. szám) - Az Oroszországi Föderáció Kormánya és Magyarország Kormánya között a Magyarország Kormányának a magyarországi atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általáno... - ELNÖK: - DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
468 még a látszatra sem ügyelve kötött egy olyan titkos paktumot, alkut, amelynek terheit még dédunokáink is nyögni fogják, meglehet, nem csak pénzügyi értelemben. Az országgyűlési határozat, amelyre a miniszter úr hivatkozott, nem erről szólt. Önök felrúgták azt a konszenzust, ami övezte ennek a határozatnak az elfogadását, hiszen az a nyilvánosságról, a civil szervezetekről és a hatásvizsgálatok nyilvánosságra hozataláról is szólt . Most is érvényes, hogy egy ilyen horderejű kérdést nem lehet szűk körben, de még szakmaipénzügyi alapon sem eldönteni, nem lehet a civil társadalom bevonása nélkül meghozni. Önök ezeket az érveket lesöpörték az asztalról, pedig dönteni nem erőből kell, kétharmaddal, ahogy ezt fideszes képviselőtársaink gondolják és csinálják. Az előkészítésbe nemcsak az új atomerőmű építésének energetikai, gazdasági, környezetvédelmi kérdéseinek szakmai kidolgozása, hanem azok széles körű megvitatása is beletartozik. Ind okolte egy ilyen bővítési kalandba belevágni a jelenlegi feltételek mellett, pláne úgy, hogy ezeket a tanulmányokat nem ismerjük? Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi piaci kilátások bizonytalanok. A világ a megújuló energia beruházási költségeinek csökkenése irányába halad. Magyarország tőkevonzó képessége jelenleg rosszabb, mint a környező országoké. Az Európai Unióban és Magyarországon is elsőbbséget élveznek a megújuló energiaforrások. Nincs megfelelő mennyiségű és olcsó tárolási technológia, amely biztosít ja a völgyidőszaki áram időszakos tárolását. Az áramfogyasztási igények a vártnál lassabban emelkednek akkor is, amikor magasabb a gazdasági növekedés, ezért az áramfogyasztási igények jelentős növekedése álláspontunk szerint nem várható, és a regionális k ooperáció, amely fontos lehet egy ilyen kérdéskörben, ma még gyermekcipőben jár. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezeknek a kérdéseknek a tisztázásával, az előkészítő dokumentumok bemutatásával a kormány a mai napig adós, mert a kormány elhallgatja azt is, hogy a jelenleg működő és legolcsóbb áramot termelő magyarországi erőmű, a Paksi Atomerőmű drágábban ad el egy kilowattórányi áramot, mint amennyiért az az áramtőzsdén ma beszerezhető. A piac csak állami garanciával, adófizetői pénzekből finanszírozhatja az ily en beruházást. Fukusima jelentősen drágította az atomerőműépítést. A megújuló ágazat költséghátránya folyamatosan csökken. NyugatEurópa számos országa úgy döntött, az atomerőművi technológiát inkább mellőzi. A szakmai szervezetek nyilvánosságra került sz ámításai szerint egy atomerőműépítési kaland a kormány soha meg nem térülő beruházásai közé tartozna. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek után most egy ilyen kétes szükségességű beruházás finanszírozási feltételeit kellene utólagosan jóváhagynunk. Azért u tólagosan, mert Orbán Viktor kormánya már elkötelezte magát az Országgyűlés jóváhagyása nélkül arra, hogy ezek legyenek a beruházás finanszírozási feltételei. Orbán Viktor megint kész helyzet elé állította az Országgyűlést. Az előttünk fekvő egyezmény alap ján a Paksi Atomerőmű bővítéséhez felveendő hitelt 2047. március 15ig kell visszafizetnünk. A törlesztéseket félévente egyenlő részletben, összesen 42 részletben kell megfizetni. Az egyezmény úgy fogalmaz, hogy a magyar fél 21 éven keresztül minden év már cius 15én és szeptember 15én fizeti vissza a hitel ténylegesen felhasznált összegét. Mindez azt is jelenti, tisztelt képviselőtársaim, hogy az 184849es forradalomra és orosz segítséggel levert szabadságharcra emlékező nemzeti ünnepeinken ezentúl arra i s emlékezhetünk, hogy az Orbánkormány hitelfelvételének köszönhetően 2047ig ezermilliárdokat kell visszafizetnünk Oroszországnak. A hitel fix kamatozású. A kamatláb 12 évig 3,95 százalék, utána hétévenként növekszik, 4,5 százalékra, majd 4,8 százalékra, végül 4,95 százalékra. Ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy ezek jó feltételeke vagy sem - és most tekintsünk el a beruházás szükségességével kapcsolatos kérdésektől , érdemes megvizsgálni például a nemzetközi exporthitelezés gyakorlatát. A nemzetközi exporth itelezésben az OECD által havonta megállapított referenciakamatláb az irányadó. A nyolc és fél év feletti hiteleknél a jelenleg érvényben lévő kamat mértéke évi 2,18 százalék. Az előttünk fekvő egyezmény szerint Magyarországnak 1,772,77 százalék felárat kell
