Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. június 11. szerda (9. szám) - Egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
458 hogy ugyanakkora adótömeggel kéne terhelni a kisembert, azt, akiről egyébként még a most megjelent hírekben már bizonyos állami szervezetek is azt mondják, hogy 87 ezer forintból meg lehet élni. Mi őket nem szeretnénk további, akár még csak 16 százalékos kulcsokkal sem terhelni. Vannak viszont olyan gazdasági szereplők, akiket igenis akarunk, akiket igenis bevonnánk a közteherviselésbe, de úgy látjuk , hogy az eddigi kormányzati gazdaságpolitikai pálya alapján érdemi és strukturális változásra nincs lehetőség. Egy Jobbikkormány alatt nyilván máshogy lenne, de azt is el kell hogy mondjuk, hogy addig, amíg az államadósság szintje még ezen jelenleg tárgy alt időszakban is 81 százalékra nőhet, ha a százalékos arányát vesszük figyelembe... - tehát az államadósság elleni harcot is elvesztette az Orbánkormány, elvesztette a magyar kis- és középvállalkozók megmentéséért folyó harcot is, a banki hitelesek megme ntéséért folyót is. Ez az a pont tehát, ahol önmérsékletet kellene gyakorolni, és még most, az utolsó pillanatban ilyen kozmetikai csomag helyett valódi változások alapját megteremteni. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK : Köszönöm s zépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka Schmuck Erzsébet képviselő asszony, az Országgyűlés jegyzője. Parancsoljon, képviselő asszony! SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A törvényjavaslatban három olyan kritikus pont van, ami miatt az LMP nem tudja elfogadni és támogatni a benyújtott csomagot. Az első pont, ami miatt a beterjesztett javaslat nem támogatható, az, hogy a kedvezményezett területek közül ki veszik az energiahatékonysági beruházásokat. Az energiahatékonyság és takarékosság növelése alapvető nemzeti cél kell hogy legyen, hisz hatásai összetettek és pozitívak. Az erőforrásokkal való felelős gazdálkodás, az energiafüggetlenség, sok tízezer munka hely és az életminőség javulása egyetlen program keretében valósulhat meg. Az energiahatékonyság sok eszközzel segíthető elő: beruházási támogatással, áfacsökkentéssel, fejlesztési adókedvezménnyel, pályázati források megteremtésével, stabil környezet tere mtésével, ahol az ilyen beruházások megtérülése kiszámítható. A magyar kormány egyiket sem alkalmazza, sőt most a fejlesztési adókedvezmény kedvezményezetti köréből is kiveszi az energiahatékonysági beruházásokat. Ez az LMP számára elfogadhatatlan, ezt a j övő iránt felelőtlen lépésnek tartja. A film- és videogyártás mint kedvezményezett terület viszont benne maradt a törvényben. Ez a terület egyébként is sok milliárd adóforintot nyel el, kétséges haszonnal. Nem értjük, hogy a szórakoztatás felfuttatása miér t fontosabb az alapvető szükségletek kielégítésének biztosításánál, úgymint például a megfizethető lakhatás. A második kritikus pont a munkahelyteremtés gyengítése. A törvényjavaslat gyengíti az adókedvezményben részesített beruházásoknál az elvárt munkahe lyteremtő hatást. Ez nem tekinthető pozitív fejleménynek, hiszen így egységnyi közpénz felhasználásával kevesebb ember juthat megélhetéshez, miközben a kormány ezen a területen egyébként sem túl eredményes, most még lejjebb adta az igényeit. A követelménye k csökkentése helyett a támogatásra érdemes beruházások értékhatárát kellene csökkenteni. Amennyiben a kormány nem mindig csak a nagyobbakat és a multikat, hanem a kisebb, akár családi vállalkozásokat is hajlandó volna támogatni, lenne elég jelentkező és b eruházás is, akik a magasabb munkahelyteremtő elvárásoknak is megfelelnének. Ahelyett, hogy az állam a minimális munkahelyteremtő hatású, százmilliárdos stadionépítéseket finanszírozná, a piacképes kisvállalkozások számára kellene lehetőséget teremtenie. A harmadik kritikus pont az előterjesztésben a tavaly decemberben megszavazott üzemanyagjelölési rendszer bevezetésének elhalasztása. Ezzel nem az a baj, hogy elhalasztják, hanem az, hogy nem törlik el az egészet. Az egész intézkedés jellemző példája a megg ondolatlan
