Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. június 11. szerda (9. szám) - Egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
451 Magyarország továbbra is képes legyen a vállalkozások beruházási hajlandóságát a lehető legkedvezőbb mértékben adókedvezmény útján ösztönözni. A törvényjavaslat ennek megfelelően megteremti a Magyarország versenyképességének megőrzése céljából né lkülözhetetlen fejlesztési adókedvezmény szabályozásának alapjait, elkerülve ezzel azt, hogy a 2014. július 1jét követően igényelt fejlesztési adókedvezmények tiltott állami támogatásnak minősüljenek. Az előterjesztés az uniós megfeleltetésen kívül jogalk almazási tapasztalatok alapján megszünteti az energiahatékonyságot szolgáló beruházások támogatási jogcímét, az mint önálló környezetvédelmi beruházás marad támogatható. A kis- és középvállalkozások esetében a létszám- és bérnövelési kritériumot a felére c sökkenti, továbbá az adókedvezmény igénybevételének megkönnyítése érdekében világosan meghatározza azokat az eljárási szabályokat, amelyekre figyelemmel a vállalkozások az adókedvezményt igénybe vehetik. Tisztelt Ház! Az érintett adózók számára a megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében a javaslat az általános forgalmi adózás területén fél évvel elhalasztja az időszakos elszámolású ügyletek utáni adófizetési kötelezettség keletkezési időpontjára vonatkozó áfatörvénymódosítás hatálybalépését. A javas lat elhalasztja az üzemanyagok jelölését és ellenőrzését szolgáló rendszer bevezetését egy évvel, 2015. július 1jére, a részletszabályokat tartalmazó NFMrendelettervezet uniós notifikációs eljárásának elhúzódása miatt. Másrészt a rendszer üzemeltetési kö ltségeinek csökkentése érdekében a javaslat lehetővé teszi egyfajta jelölőanyag alkalmazását a különböző termékek esetében. Tisztelt Képviselőtársaim! Mind a takarékbetétről szóló törvényerejű rendelet, mind a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítás át a jogalkalmazás egyértelműsítése indokolja. A takarékbetétet érintő javaslat tisztázza, hogy változatlanul lehetőség van természetes személyek számára betétfedezet mellett lombardhitelt nyújtani, amelyre az új polgári törvénykönyv részletes szabályokat is tartalmaz. A Nemzeti Bankot érintő javaslat pedig egyértelműsíti, hogy a jegybank változatlanul jogosult hitelintézeti elszámolóházaknak számlát vezetni. Tisztelt Ház! Kérem, hogy az elhangzott indokok alapján a törvényjavaslatot a tisztelt Országgyűlés támogassa. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Ezek első körében a vezérszónoki felszólalásokra kerü l sor, 1515 perces időkeretben. Tájékoztatom önöket, hogy az új házszabályi rendelkezésekre figyelemmel a kettőperces hozzászólásokra első alkalommal, mint ahogy az eddigiekben is ez már gyakorlattá vált a házszabály értelmében, csak a vezérszónoki felszó lalásokat követően kerülhet sor, és ezek körében képviselőcsoportonként csak egy képviselőnek, valamint az elsőként jelentkező független képviselőnek van lehetősége hozzászólni. Most megadom a szót Szűcs Lajos képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja v ezérszónokának, az Országgyűlés jegyzőjének. Parancsoljon, képviselő úr! DR. SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Egy kis terjedelmű, de véleményünk szerint anná l fontosabb törvénymódosító javaslatról van szó. Manninger képviselőtársam és a miniszter úr is elmondta, én is néhány kiegészítést szeretnék tenni az elhangzottakhoz. Elhangzott, hogy a takarékbetétekről szóló törvényt az új Ptk. miatt szükséges módosítan i, hiszen 2014. március 15i hatállyal rögzítésre került, hogy a takarékbetétekre vonatkozó szabályokat a természetes személyek fizetési számlaszerződéseire és betétszerződéseire is alkalmazni kell. A takarékbetéttörvény ugyanakkor változatlanul rögzíti, hogy a takarékbetétre nem lehet zálogjogot szerezni. Mivel az új Ptk. óvadéki szabályozása szerint óvadékot zálogjogként lehet alapítani, a jelenlegi rendelkezést úgy is lehet értelmezni, hogy a zálogszerzés tilalma egyben