Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. június 11. szerda (9. szám) - A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - MIRKÓCZKI ÁDÁM (Jobbik):
444 Örülök, hogy elnök úr is és Aradszki képviselő úr is a teremben van, hiszen voltunk már közösen is jó néhány nem meccsen, de Lengyelországban mindenképp, én egy lengyel példá t szeretnék fölhozni. Néhány héttel ezelőtt volt alkalmam és volt szerencsém egy Legia VarsóWisla Krakkó mérkőzésen kint lenni. A következő a helyzet: Lengyelországban például a pirotechnikai eszközök nincsenek tiltva úgy, mint nálunk. Ha most ott vannak önök előtt a laptopok, azon a bizonyos videókeresőn csak üssék be, hogy Legia Varsó akármilyen meccs vagy Legia Varsó hangulat, nézzék meg, hogy ott mi van. Az MLSZ nálunk ezért minimum, nem is tudom, hány hónapra vagy hány meccsre tiltaná be azt a stadion t, forintban pedig csilliárdokra büntetné a klubot. A magyar rendőrség a szurkolók döntő hányadával el nem tudom képzelni, hogy mit művelne velük, ha tehetné, és a magyar bíróság a jelenlegi szabályozások szerint mennyi időre csukná be ezeket az embereket. És akkor most tessenek figyelni! Kimentem erre a mérkőzésre. A Legia Varsónak egy viszonylag nagyonnagyon korszerű és nagyon új stadionja van, 32 ezres, ha jól emlékszem, teljes telt ház, az olyan pici gyermekektől, akik esküszöm, a kétéves kort nem érik el, az idős aggastyánokig, családostul, miközben a kapu mögötti szektor ugyanúgy a Bközéppel tele, illetve a Bközép a kapu mögött - én nem vagyok hozzászokva ahhoz, hogy fölfelé nézzek, de tőlem csak magasabb, hogy is mondjam kicsit humorizálva, háromaj tós beépített szekrény nagyságrendű legényekkel tele , mindmind görögtűzzel, elképesztő hangulatot csinál, és Lengyelországban minden egyes stadionban ez a hangulat van. A beléptetés hogy néz ki? Nincs retina- meg írisz- meg tenyérlenyomat, kell egy igaz olvány, nekem pedig kellett egy útlevél. Egy igazolvány és egy jegy, ennyi. És nincs balhé, rendőrt nem is láttam, csak a stadionon kívül, akik természetszerűleg őrzik a rendet, hogy nehogy a két szurkolótábor között gond legyen, de ennek a stadionokhoz és a stadionban lévő hangulathoz semmi köze. És ami a legérdekesebb, hogy amikor én megkérdeztem akárhány embert, különböző nemű, különböző korosztályhoz tartozó lengyeleket, hogy miért járnak Lengyelországban ennyien meccsre, hiszen a focijuk nem jobb, mint a mienk - bár hozzáteszem, azért van különbség, tehát minket még bővenbőven válogatott szinten - hogy is mondjam - azért lealáznának, hogyha szabad ezt a kifejezést használni, sajnos , de alapvetően a lengyel bajnokság és az NB1 között nincs haj de nagy különbség. A különbség a szurkolók között van, az óriási hangulat között, hogy ott minden meccs telt házas, nálunk meg konganak, egykét jó derbi kivételével. És minden egyes válaszadó, nemtől, kortól függetlenül a következőt mondta: nem a foci miatt járu nk meccsekre, és nem azért várjuk kéthetente a bajnoki meccseket, mert hú, de jó a csapat, és hú, de látványos focit játszunk, hanem a hangulat miatt. Azt a hangulatot nem lehet visszaadni, és semmi nem tudja pótolni, amit ezek a szervezett szurkolói csopo rtok nyújtanak. Aztán egy nappal később volt alkalmam egy másik mérkőzésen részt venni - ha jól emlékszem, ez a Zagłębie SosnowiecPolonia Bytom harmadosztályú mérkőzés , és akkor most figyeljenek, harmadosztály, 15 ezer néző, óriási kontraszt, mert az eg y lepukkant stadion, az egy lepukkant stadion volt a Legia Varsó új, korszerű stadionjához képest, 15 ezer néző, a két rivális szurkolótáborban ugyanaz a hangulat. Csak zárójelben jegyzem meg, ez olyan, mintha a PutnokJászapáti meccsel hasonlítanánk össze . Ott is megkérdeztem az embereket, hogy mi az oka annak, hogy egy lengyel harmadosztályú - egy borzasztó, nézhetetlen meccs volt, nézhetetlen, dögunalmas , és mitől volt jó? Hogy a 15 ezer ember olyan hangulatot teremtett. Van egy bizonyos szitokszó, ami ugyanazt jelenti lengyelül is, mint magyarul, ez hangzott minden másodpercben, a két nagy rivális táborban egymás között, és pici gyerekektől az idős aggastyánokig, családokkal tele, a hangulat miatt. Aztán kifeszítettek egy olyan drapériát, amely a fél s tadiont betakarta, amin a következő volt: egy hatalmas nagy sas, a hazai tábor mezébe öltöztetve, megfojt egy papagájt, ami a vendég rivális tábor mezébe volt öltöztetve, a kiírás pedig az volt, hogy ezen a földön a tolerancia gyengeség. Ezt ott a stadionb an mindenki megtapsolta. Ezt most csak azért mondom, összehasonlításképp, nem úgy, mint ennek tizedéért Magyarországon az MLSZ sokmillió forintos büntetést ad.
