Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. június 11. szerda (9. szám) - A reklámadóról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - L. SIMON LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK: - L. SIMON LÁSZLÓ (Fidesz):
411 forintnyi adóval tartoznak magánszemélyként, és ha az ő magas színvonalú intellektuális vitájukat - amely nyilvánvalóan Schiffer képviselő úr felszólal ásaihoz és Habermasidézeteihez fel sem ér - kell fogyasztania a magyar népnek a kereskedelmi tévékben, ez mégis mennyiben a sajtószabadság kérdése. Mennyiben tartozik hozzá azokhoz a nyilvánossági kritériumokhoz, amelyekről a képviselő asszony beszélt? A közmédia 78 milliárd forintját is szóba hozta Kunhalmi képviselő asszony. Tessék már megnézni azt a költségvetést, és akkor kiderül, hogy az valójában a teljes magyar közmédiarendszer, beleértve a Médiatanácsot, az NMHHt, beleértve a Magyar Távirati Irodá t, tehát mind ennek a finanszírozására fordítódik, és ha mondjuk, a szocialisták 2010 előtt nem csinálták volna meg ilyen fantasztikusan a Kunigunda utcai székházat, és nem kéne ezt nyögnie a magyar adófizetőknek még hosszú évekig, akkor nem kerülne ennyib e a magyar közmédiumrendszer. Szerintem nem ártana ennek is utánanézni, ez nem egy olyan nagy feladat. Burány képviselő úr, kár, hogy nem volt itt az expozémon, mert akkor nem mondta el mindazt, amit elmondott volna, vagy legalábbis csak a felét mondja el, úgyhogy mindaz, amit a fél stadionnal kapcsolatban megfogalmazott, arra én részletesen reagáltam. Tegnap önnél a bizottsági ülésen is elmondtam, hogy az emberek lenézésének tartom azt, hogy egyébként félstadionozunk, meg azt mondjuk, hogy ez a költségveté s számára nem nagy forrás. Itt mások is így fogalmaztak, hogy ez nem egy jelentős pénz, hogy ezért nem érdemes ilyen konfliktusokat felvállalni. Szerintem meg igenis fel kell vállalni konfliktusokat, a költségvetés bevételi oldalát pedig erősíteni kell. Ar ról pedig szeretném tájékoztatni a képviselő urat, hogy igen érdekes tanulmányokat olvastam az elmúlt napokban a 2002 és 2010 közötti szocialista kormányzati média hirdetési, elhelyezési gyakorlatról. Csak úgy halkan és óvatosan hívom fel a figyelmét, mond juk, az elmúlt húsz évben megszűnt konzervatív jobboldali napilapok és egyéb más orgánumok sorsára, és hogy mennyire érezték fontosnak a baloldalon azt, egyébként negyven év szocialista túlsúly után és egyébként a stikában privatizált megyei sajtó után men nyire érezték fontosnak azt, hogy Magyarországon médiaegyensúly legyen. Novák képviselő úr, az ön javaslata ebben a formában nem támogatható, viszont azt kell hogy mondjam, kivételesen ritka, mondhatni, kegyelmi állapot van, mert egyetértek önnel valamiben , ilyen az elmúlt négy évben egyszer sem fordult elő. Azt kell hogy mondjam önnek, és nagyon jó, hogy Varga miniszter úr itt van, hogy különösen fontos probléma, amiről beszélt. Jól láthatók a magyarországi és az európai, sőt a nemzetközi internetpenetráci ós adatokból, hogy ha ez így folytatódik tovább, ahogyan most jelen pillanatban az internetszolgáltatások területén állunk, akkor Magyarország súlyos versenyhátrányba kerül, a román hegyipásztorok a Fogarasihavasokban olcsóbban interneteznek, mint mi ideh aza, és egyébként bizonyos helyeken már nagyobb az internethozzáférés, mint nálunk az ország számos területén. Hosszú évek óta probléma ez. Franciaországban, Németországban, Ausztriában sokkal magasabbak a jövedelmi viszonyok, mint nálunk, és valójában ol csóbban lehet hozzáférni a szélessávú internethez. Súlyos versenyhátrányt fog okozni, ha ezen a területen nem változtatunk. A miniszter urat is kérjük, és javasoljuk, hogy a kormány hathatós eszközökkel avatkozzon be a piac folyamatába, és igenis el kell é rni azt, hogy sokkal olcsóbb legyen az internethozzáférés, és sokkal szélesebb rétegekhez jussunk el, és azt a versenyhátrányt, ami már most érezhető, leküzdjük. Erre ez a megoldás, amelyet a képviselő úr megfogalmazott, nem jó, viszont a problémát felvet ette, igaza van, és ezzel foglalkozni kell. Schiffer képviselő úr, határozottan cáfolom, ez nem médiaadó, hanem reklámadó. Úgy, ahogyan a címében megfogalmaztuk, ez azt a célt szolgálja, hogy a reklámbevételeket adóztassuk meg. Nem mondom, hogy számos kérd ésben nem volt igaza, de nem lesz időm, hogy érdemben válaszoljak. Az különösen tetszett, hogy a múltkor Habermasról és annak budapesti fogadtatásáról folytatott négyszemközti beszélgetésünk után Habermast idézett, de ez a kis pikáns részlet maradjon a mi kettőnk titka.
