Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. június 11. szerda (9. szám) - A reklámadóról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - L. SIMON LÁSZLÓ
381 Éppen ezért a félmilliárd forintot meg nem haladó bevétel - reklámbevételről és nem árbevételről beszélünk, kizárólag az árbevétel reklámrészéről beszélünk - után 0 százalék lenne a befizetendő adó. A félmilliárd és 5 milliárd forint k özötti reklámárbevétellel rendelkező médiaszolgáltatók számára 1 százalék, utána innen lennének magasabb kulcsok, itt lenne egy ugrás: 5 milliárd és 10 milliárd forint között 10 százalék; 10 milliárd és 15 milliárd forint között 20 százalék; 15 és 20 milli árd között 30 százalék; 20 milliárd fölött 40 százalék. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt napokban egy sor kérdés került elő a nyilvánosságban. Menjünk ezeken végig! Az első kérdés, hogy miért is most került elő a reklámadó bevezetése, mi indokolja azt, hogy éppen most foglalkozzunk ezzel a kérdéssel. Rögzítsük a magunk számára is azt, hogy ez a kérdés folyamatosan napirenden volt az elmúlt másfél évtizedben. 2000ben fogalmazódott meg először egy ilyen típusú adó bevezetése. 2008ban a szakszervezetek i s javasolták a bevezetését, 2013ban az Országos Érdekegyeztető Tanács javasolta a kormány számára a reklámadó bevezetését. Ez tehát nem egy olyan kérdés, amit most hoztunk elő, amely ne lenne előzmények nélküli, amelyről ne beszéltünk volna, és az előző k ormányzati ciklusban is egyértelművé tettük azt a szándékunkat, hogy egy ilyen típusú adót be kívánunk vezetni, viszont erre már a tavalyi év végén nem került sor, ezért nyújtottuk be idén év elején is ezt. Azért kell most benyújtanunk ezt, mert így lehető ség lesz arra, hogy a 2015ös költségvetés tervezésénél már az új adónemet elfogadva tudjunk számolni a költségvetés növekvő bevételével. De természetesen, ha elolvasták a jogszabálytervezetet, láthatják azt, hogy ebből már 2014ben is lesz befizetés, tehá t lesz a költségvetésnek bevétele. (8.50) Úgy gondoljuk, a Fideszfrakció ezt egyhangú szavazással erősítette meg a tegnapi frakcióülésén, hogy az igazságos közteherviselésnek a része lesz ez az adónem, minthogy a reklámokból befolyó bevételek után arányos adót fizetnek a médiumok. Egy olyan országban, ahol pluszterhet vállalnak a bankok, a telekommunikációs cégek, de lényegében a közműszolgáltatók is, egy ilyen pluszteher a hihetetlen nagy erőt képviselő médiumok számára vállalható kell hogy legyen. A mási k kérdés, amelyet az elmúlt napokban számtalanszor a szemünkre vetettek, hogy miért nem volt egyeztetés a reklámadó beterjesztéséről. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez egy egyéni képviselői indítvány, amit úgy gondoltunk, hogy most, a ciklus elején kell benyúj tani és ezt a kérdést egyszer s mindenkorra végigvinni a parlamenti döntéshozatali folyamaton. Így érthetően azt a típusú egyeztetést nem tudtuk végigvinni, ami a kormánytól más esetekben elvárható, hiszen nem a kormány által benyújtott javaslatról van szó . De tegnap azért a bizottsági ülésen az is kiderült, hogy a kormány is támogatja az előttünk fekvő javaslatot. Meg kell hogy mondjam őszintén, az elmúlt egy hét vitái egyébként megmutatták azt, hogy miről is szólt volna egy ilyen egyeztetés. Láthatóan nem arról beszéltek az elmúlt egy hétben, amiről ez a törvényjavaslat szól, tehát nem arról beszéltek, hogy hogyan is néz ki a magyar reklámpiacnak a szerkezete, hogyan van benne az intézményesített korrupció lehetősége azzal a bónuszrendszerrel, amellyel sze mben Európa számos országában megfogalmazták már a véleményüket, amellyel kapcsolatban Franciaországban vagy Romániában a bónuszrendszert felszámoló törvényjavaslatot fogadtak el. Nem arról beszélnek, hogy egyébként a 200 milliárdos magyar reklámtortából e gyre nagyobb mértékben áramlik ki adózás nélkül, áfa- és nyereségadóbevétel nélkül, többségében amerikai tulajdonú nagyvállalatokhoz, internetes nagyvállalatokhoz a magyar adófizetők által megtermelt forrásból a reklámkiadás. Hanem arról beszélnek, hogy it t a sajtószabadság fog sérülni, hogy a kormány immár rátérdel a sajtószabadság torkára, és mindenféle egyéb más, nagy hatású jelzőket és hasonlatokat használnak az újságírók, akiknek persze a függetlensége erőteljesen megkérdőjelezhető, hiszen a tulajdonos aik érdekeit szolgálják. A tulajdonosok érdekében szólalnak meg, és elhallgatják azt az egyértelmű tényt, hogy ez a törvényjavaslat a sajtószabadságot egyáltalán nem érinti. Azok az orgánumok (Közbeszólás az MSZP soraiból.) - hadd mondjam végig, képviselő asszony, lehetősége lesz hozzászólni , azok az orgánumok, amelyek egyébként Magyarországon a
