Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. május 12. hétfő (3. szám) - A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - CSÖBÖR KATALIN (Fidesz):
39 Ez a javaslat két ponton megy tovább annál, amit maga a törvényjavaslat tartalmaz. Egyrészt, ha közjegyzői okiratról van szó, tehát nem jogerős bírói határozatról, akkor nem l ebeg a Damoklész kardja az érintett családok feje felett, hogy majd egyszer ez a moratórium valahogyan valamikor véget ér, hanem teljesen világos, hogy bírói út nélkül nem lehet őket kilakoltatni. Kettő: ez a javaslat nem tesz különbséget a végrehajtással fenyegetett vagyontárgyak között, akkor is kimondja a végrehajtás tilalmát, ha a közjegyzői okirat alapján más vagyontárgyra, fogyasztási cikkre vezetnék a végrehajtást. Ezenkívül a szocialista képviselők javasolták azt, hogy a törvényjavaslat állapítson m eg, legalább burkoltan állapítson meg egy jogalkotási kötelezettséget az Országgyűlés számára, tehát hogy a devizahitelesek helyzetét rendező jogszabály 2014. szeptember 30ig szülessen meg. Ugyan ez a szocialista javaslat kiváltott különböző indulatokat a vitában, viszont ellenzéki oldalon nem láttuk be, hogy miért ne lehetne egy ilyen kötelezettséget a parlamentnek magának, a maga számára megállapítania, hiszen már a 2010es alakuló ülést követően nem sokkal a kétharmados többség képviselői kijelentették, hogy a devizahitelkrízist meg fogják oldani. Kétharmados többség erre nem volt elegendő. A jobbikos képviselők azt javasolták, hogy egészüljön ki ez a T/59/6., illetve 7. számon, hogy a törvényjavaslat egészüljön ki egy olyan szabályozással, hogy amennyib en a devizahitel kiváltására valaki forintkölcsönt vesz fel, akkor erre a forintkölcsönügyletre is terjedjen ki a szabály. (18.20) Magyarul a kilakoltatási moratórium abban az esetben is érvényesüljön, amikor a kilakoltatást szorosan és közvetlenül nem a d evizahitelügylet alapján, hanem az annak kiváltására megkötött forintkölcsönügylet alapján vetik ki, illetve hajtják végre. Ezt én magam támogattam, a bizottság többsége leszavazta. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Szégyen.) És még a Csöbö r Katalin által előterjesztett javaslatról szeretnék szólni, amelyik azt mondja ki, hogy nem él a kilakoltatási moratórium abban az esetben, amennyiben az árverési vevő egy önkormányzat, és úgymond munkavállalók elhelyezése céljából igényt tart a lakóingat lanra. Jobbikos képviselőtársakkal együtt nem nagyon láttuk indokát annak, hogy ilyenfajta megkülönböztetés legyen a kilakoltatás alatt álló emberekkel, polgártársainkkal kapcsolatban. Éppen ezért nem szavaztuk meg ezt a javaslatot; a többség ezt megszavaz ta. Én magam nem is nagyon látom egyébként alkotmányos indokát annak, illetve alkotmányos lehetőséget arra, hogy ilyen típusú megkülönböztetést tegyen az Országgyűlés a kilakoltatással egyébként fenyegetett emberek között a szerint, hogy az árverési vevő é ppen kicsoda és milyen céllal akarja megvenni az ingatlant. Ráadásul fordítok a logikán: az árverési vevők között is kétséges, hogy mennyire alkotmányos a megkülönböztetés, hiszen sok egyéb alkotmányosan hasznos cél lehet, amiért valaki egy ingatlant árver ésen meg akar venni. Teljesen indokolatlan, hogy itt mind a személy, mind a cél tekintetében ilyen megkülönböztetést tegyen a jogalkotó. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a képv iselőcsoportok 3030 perces időkeretben fejthetik ki álláspontjukat, a független képviselők pedig összesen 8 percben tudnak a témához hozzászólni. Először az írásban jelentkezett képviselőknek adom meg a szót. Elsőnek a Fidesz képviselőcsoportjából Csöbör Katalin képviselő asszony következik. Parancsoljon, képviselő asszony! CSÖBÖR KATALIN ( Fidesz ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy a Fideszfrakció felszólalójaként szólhatok, és reményeink szerint ebben az új országgyűlé si ciklusban elsőként elfogadandó törvényjavaslathoz.
