Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. május 12. hétfő (3. szám) - A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
36 Köszönöm, államtitkár ú r. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy mivel az általános vita megkezdéséig nem érkezett módosító javaslat, az elfogadott napirend módosításának megfelelően ma este a törvényjavaslat határozathozatalára is sor kerül majd. Tisztelt Országgyűlés ! Mivel a törvényalkotási bizottság még nem fejezte be az ülését, a további viták házszabályszerű megkezdése érdekében most a bizottság ülésének befejezéséig - ez várhatóan legkevesebb egy óra - szünetet rendelek el. (Szünet: 14.45 - 18.05 Elnök: dr. Lato rcai János Jegyzők: Móring József Attila és Gúr Nándor) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája ELNÖK : Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretettel k öszöntöm valamennyiüket. Folytatjuk a mai napi ülésünket. Az ülés vezetésében Gúr Nándor és Móring József Attila képviselő urak mint jegyzők lesznek a segítségemre. Most soron következik a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája . Az előterjesztés T/59. számon a parlamenti informatikai hálózaton mindenki számára elérhető. Tájékoztatom önöket, hogy a törvényalkotási bizottság T/59/8. számon összegző módosító javaslatot, T/59/9. számon pedig ös szegző jelentést nyújtott be. Ezek a hálózaton szintén megismerhetők. Elsőként megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének, 15 perces időkeretben, aki az előterjesztést innen az emelvényről ismerteti. Parancsoljon, ál lamtitkár úr! DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az új Országgyűlés előtt fekvő első törvényjavaslat, amelyről szavazhatunk, a deviza hitelesek védelme érdekében a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása. Az új Országgyűlés egy olyan törvényjavaslat tárgyalásával kezdi meg érdemi törvényalkotási munkáját, amelyet még a 2010ben hivatalba lépett kormány nyújtott be április 30án. A törv ényjavaslat közvetlen előzménye az, hogy az Országgyűlés 2013 novemberében döntött úgy, hogy 2013 és 2014 fordulóján nem december 1jétől március 1jéig, hanem december 1jétől április 30ig tart a kilakoltatási moratórium. Egyúttal a kérdés amiatt van az Országgyűlés előtt, hogy döntést hozzon a moratórium további sorsáról. Mielőtt ismertetném a kormány javaslatának lényegét, néhány szóban kitérnék arra, hogy milyen esetekben kerülhet sor a kilakoltatásra. Az egyik eset az, amikor a végrehajtási eljárás az ért indul, mert a kötelezettnek át kell adnia egy ingatlant, de erre a végrehajtás elrendelését követően nem kerül sor önkéntesen. A legtöbbször bérleti szerződések megszűnése miatt indulnak ilyen eljárások. Fő szabály szerint 15 napos önkéntes kiköltözésr e hívja fel a bíróság a végrehajtható okiratban a kötelezettet, de mivel egy természetes személyről van szó, akinek a lakást egy jogi személy részére kell átadnia, akkor a kérelmére ez 90 nappal meghosszabbítható. Ez az önkéntes kiköltözési időszak. Ennek eltelte után újra bíróságra kerül az ügy, amely vagy bírságolással, vagy pedig ehelyett vagy ezt követően a kilakoltatás elrendelésével folytatja az eljárást. Ezt követően kezdi meg a végrehajtó a kilakoltatás előkészítését, majd lebonyolítását. A másik es et az, ha az adósnak azért kell az ingatlanát elhagynia, mert elárverezték az ingatlanát, vagyis megszűnt a tulajdonjoga az ingatlanon. A kiköltözésre a jogorvoslati eljárások lefolytatását és
