Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. június 2. hétfő (6. szám) - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló tör... - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
232 Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel az új házszabályi rendelkezésekre, abban a furcsa helyzetben vagyunk, hogy ha plenáris ülésen szeretnénk a módosító javaslatokról beszélni, akkor - ahogy egyébként Gulyás Ger gely képviselőtársam is ezt tette - nem tudunk mást tenni, mint az általános vita részeként ezt megtenni. Ugyanis, ahogy ő elmondta, és egyébként részletezte is, valóban benyújtott egy módosító javaslatot, ami a 9. számú módosító javaslat, ha a számokat né zzük. Erre hivatkozással mondta azt képviselőtársam, hogy itt az alkotmányossági aggályok eloszlathatók, ha az Országgyűlés ezt a javaslatot elfogadja. Beszélhetünk itt konkrétan a módosító javaslatról is, de beszélhetünk természetesen általában egy ilyen típusú megoldási javaslatról. Azt gondolom, hogy bár Gulyás képviselőtársamnak a szándéka ezzel a módosító javaslattal, ha csak a javaslatot nézzük és annak a szövegét, akkor az nyilvánvalóan jó, pozitív és támogatható. Hiszen a súlyosan aránytalan, a terv ezett súlyosan aránytalan rendszert egy icipicit arányosabbá kívánja tenni. De, tisztelt képviselőtársaim, attól, mert egy rendszer eddig súlyosan igazságtalan volt, majd egy módosító javaslat nyomán egy picit kevésbé lesz igazságtalan a súlyosan igazságta lanhoz képest, attól az még nem jó, attól az még nem elfogadható. Ugyanis képviselőtársam javaslata nem szól másról, mint hogy a kompenzációs lista esetén, a kompenzációs mandátumok esetén alkalmazzunk bizonyos kompenzációt, nem tudom másként mondani, bár ismétlem a szót, de nyilvánvalóan másra vonatkoztatva, amikor meghatározzuk az itteni mandátumszámokat, azaz itt érvényesüljön a szavazatok esetében az, hogy valójában hányan adták le a szavazatot valójában milyen pártokra. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a fajta arányosítás arról szól, hogy 23 mandátum esetén nem arányosítunk, hanem csak 9 mandátum esetén arányosítunk. Hadd kérdezzem meg, ha alapvetően azzal van a probléma, és úgy tűnik, a kormánypárti képviselők is alkotmányossági problémákat látnak az ilye n irányú torzítás vonatkozásában, ha ennek csak egy részét küszöböljük ki, akkor eljutunk oda, hogy kicsit kevésbé lesz alkotmányellenes? Mert azt gondolom, hogy ennek a logikának ez az eredménye. Nem kiküszöböljük az alkotmányellenességet, hanem az arányt alanságból eredő alkotmányellenességet úgy kívánjuk kompenzálni vagy kiküszöbölni, hogy a rendszer egy részét egy picit arányosabbá tesszük, a másik részét meg nem tesszük arányosabbá. Mondjon már nekem egy kormánypárti képviselőtársam egy olyan érvet, ami alapján ebben van logika! Tudják, ezt olyan taktikának szoktuk tekinteni, amit önök nagyon jól alkalmaztak az elmúlt négy évben: három lépés előre, egy meg hátra. Erről volt szó az alkotmánybírósági jogkör csorbításánál, és utána lehetne sorolni még számo s olyan esetet az elmúlt négy év közjogi jogalkotásában, ahol önök ugyanezzel a technikával éltek. (18.10) Azt mondták az Alkotmánybíróság esetén, hogy nem vizsgálhat felül bizonyos témakörökben meghozott parlamenti döntéseket, majd hozzátették, hogy jó, a kkor egy pici, szűk körben bizonyos szempontrendszer alapján ezt mégis megtehetik. Egyeseknek az a véleménye keletkezett ennek kapcsán, hogy önökbe mégiscsak szorult valami demokratikus érzés, hiszen hallgatnak a társadalom szavára, és gesztusokat gyakorol nak. De, tisztelt képviselőtársaim, semmi más ez, mint egy nagy átverés. Az átverés erről szól. Önök tudatosan csinálják ezt több mint négy éve, három lépést tesznek előre, aztán egyet hátra. Ez a javaslat semmi másról nem szól. Ez arról szól, hogy körülbe lül egy- vagy kétmandátumnyi kompenzáció lesz az egyébként 33 tagú közgyűlésben. Egyébként azok a problémák, amelyeket képviselőtársaim soroltak, és amelyeket nem kívánok ismételni, hogy az egyik kerületben ötször annyit ér egy választópolgár szavazata, mi nt a másikban, ettől még semmivel nem lesz jobb. Ugyanis az a polgármester, akit 20 ezer ember választ meg és az a polgármester, akit 115 ezer ember választ meg, ugyanúgy egy szavazattal fog rendelkezni a közgyűlésben. Tudják, mi lenne egy érdemi változás például? Ha annak a szavazata, akit többen választanak meg, többet érne. Nyilvánvalóan ezzel más alkotmányossági problémák lennének, de mondjuk azt, hogy ezt a problémát így lehetne
