Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. június 2. hétfő (6. szám) - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló tör... - ELNÖK: - DÚRÓ DÓRA (Jobbik):
222 frakciótársával, tisztán rávilágít arra, hogy nem az egyéni képességek alapján választanak ma az emberek képviselőt, hanem a párt az, ami leginkább dominálja a döntésüket. Megvizsgálhatjuk ezt más szem pontból is: hány olyan választókerület van, ahol szignifikáns eltérés található, mondjuk, országgyűlési választáson a pártlistára leadott szavazatok száma vagy aránya, illetve az egyéni jelöltekre leadott szavazatok aránya között? Nagyon kevés olyan válasz tókerület van, ahol vagy az egyik, vagy a másik nagy eltérést mutat a számok tekintetében. Nyilvánvaló tehát, hogy ez a mese, amit elmondtak arról, hogy majd itt a polgármesterek választásával az emberek nem pártkádereket fognak beültetni a Fővárosi Közgyű lésbe, egész egyszerűen nem igaz, de ezzel nyilvánvalóan önök is tisztában vannak. Gulyás Gergely, a Fidesz mostani vezérszónoka a választási törvény három évvel ezelőtti vitájában még arról beszélt, hogy mennyire nem szabad figyelembe venni egy demokráciá ban azt, hogy egy választási rendszer vagy maga a demokrácia működése hogyan lehet olcsó, hiszen a legolcsóbb az egypártrendszer lenne, és valóban, ez az érvelés most, amikor kapóra jön önöknek, ezzel az olcsósággal érvelnek, majd amikor nem jött kapóra ön öknek, akkor meg az olcsóság ellen érveltek a demokrácia javára. Ez is mutatja ezt a kétszínűséget és kettős mércét, amit a választási rendszerek megalkotásának során korábban is és most is alkalmaztak. Ha 23 polgármester fog ülni a Fővárosi Közgyűlésben, akkor ez lehetővé teszi azt, hogy a szakpolitikai szempontok egyébként egyáltalán ne kerüljenek előtérbe, sőt háttérbe szoruljanak. Nyilvánvaló, az Országgyűlésben sem arról van szó, hogy területi alapon alkotjuk meg a törvényeket, tehát hogy a törvényalko tás során nagy részben nincsen egész egyszerűen jelentősége annak, hogy melyik képviselő hol lakik, melyik területet képviseli, hiszen például a köznevelési törvény az ország összes iskolájára vonatkozik, de említhetnénk más ágazati törvényeket. Szakpoliti kai alapon történik a törvényhozás. A költségvetésnél nyilvánvalóan van szerepe, de ne keverjük össze a főváros esetében sem az önkormányzati szerepeket, feladatokat és a közgyűlésnek az egyébként szakpolitikai alapú működését, szakpolitikai alapú döntésho zását. És erre ez a rendszer egyáltalán nem helyez hangsúlyt. Önöknek 2010 óta van lehetősége arra, hogy megváltoztassák a Fővárosi Közgyűlést, hatékonyabbá tegyék azt. 2010ben, amikor a Jobbik felvetette a politikai álláshalmozás problémáját, akkor egyál talán nem hallottuk önöktől, hogy mennyire drága az például, hogy egy országgyűlési képviselő mellette még polgármester is és adott esetben fővárosi közgyűlési képviselő is, mert ugye erre is volt példa, akkor nem volt probléma, hogy három fizetést is felv ett olyan munkáért egy képviselő, amit egyébként nem végzett el. Most pedig ezekkel a Fővárosi Közgyűlés életében egyébként filléreknek számító érvekkel, tehát a 23 képviselői tiszteletdíj mértékével próbálják az olcsóság látszatát kelteni ezzel a törvényj avaslattal kapcsolatban. A kiesett képviselők, kádertemetők kérdésével kapcsolatban azért azt el kell mondani, hogy a létszámcsökkentés következtében azért a legtöbb képviselő a Fidesz soraiból kerül ki. Tehát a számát tekintve az önök frakciója csökkent a legnagyobb mértékben, a legtöbb kieső képviselő a Fideszben van. Tehát ha valahol felmerül a gyanúja annak, hogy esetleg szeretnék elhelyezni a képviselőiket, ami egyébként az álláshalmozás tiltásában is egy nagyon fontos szempont volt a Fideszben, nyílta n bevallották ezt, hogy most már az eddigi képviselőket el kell helyezni valahol, és éppen ezért jön kapóra önöknek az álláshalmozás tiltása is, ugyanígy beszélhetünk ebben az esetben is erről. Tehát ez az érv leginkább a Fideszre igaz, ott kell a legtöbb embert elhelyezni. Nagyon érdekes az, hogy az ajánlási rendszer átalakításával kapcsolatban ide is beemelik például azt, hogy büntetést kell fizetni a vissza nem vitt ajánlóívekért, még az üresen visszavitt ajánlóívekért is, ha azt egy külön határidőben ne m szolgáltatják vissza a jelölő szervezetek. Továbbra sem tudunk arról, hogy egyrészt az országgyűlési választásokon vissza nem vitt ajánlóívek döntő többségéért nem fizették vissza egész egyszerűen ezek a kamupártok a büntetéseket. Tehát le lehet írni egy törvényjavaslatban, le lehet írni a törvényben, hogy igen, ajánlóívenként a minimálbér felét kell fizetni, vagy jelen esetben tízezer forintot, de arról, hogy ezt ki
