Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. június 2. hétfő (6. szám) - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló tör... - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
217 És ha már itt az előtörténetről volt szó, szerintem érdemes visszaevezni 1990 különös nyarára, amikor az Antall József vezette Magyar Demokrata Fórum beterjeszteni készült egy önkormányzati törvény javaslatot, ami visszatérés lett volna a sztálinista rendszer előtti fővárosi közigazgatáshoz. Ez arról szólt volna, hogy van egy egységes budapesti városmag, és ahhoz sajátos közjogi kapcsolattal fonódik rá az agglomeráció. Mi történt? Az történt, hogy 19 90 nyarán - túl vagyunk már az AntallTölgyessypaktumon - az SZDSZ úgy látta, hogy a Magyar Demokrata Fórum vezet a közvéleménykutatásokban, nem kell egy erős miniszterelnök mellé egy erős főpolgármester, és meggátolta, hogy az önkormányzati törvény így m enjen teljesedésbe. (17.00) Ezt követően őszre fordult a kocka, az SZDSZ magára rántotta ezt az egyébként is teljesen béna fővárosi igazgatási rendszert, utána viszont önök közösben, okosban - fideszesek, szocialisták, szabad demokraták és MDFesek - rájöt tek arra, hogy milyen jó dolog fönntartani a belső kerületi önkormányzatokat. Igaz, hogy a kutyának nincsen kerületi identitása, azt se tudja, hogy ki a helyi képviselő meg a helyi polgármester, de ez talán jobb is így, így lehet ingatlanspekulációs vállal kozásokat csinálni az úgynevezett kerületi önkormányzatokból. Ma a kerületi önkormányzati rendszer, ez a kétszintű önkormányzati rendszer az, ami a rákfenéje Budapestnek, ezért nem tud Budapest fejlődni. (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés ale lnöke foglalja el.) Az önök számára a kétharmados többség sok mindenre elegendő volt, sok mindent fel tudtak forgatni, de valahogyan, valamiért nem volt érdekük az, hogy nekiugorjanak ennek a kétszintű fővárosi önkormányzásnak, amelyik működésképtelenné te tte a fővárost. Ha már 4es metróról beszélnek, igen, a 4es metró ügye az egyik legjobb példa arra, hogy a főváros miért működésképtelen; mert különböző lobbiérdekek harcolnak egymással, és ez a módosítás ezt fogja felerősíteni. Különböző kerületi lobbiér dekek harca lesz, és olyan kerületekről, olyan önkormányzatokról, fiktív önkormányzatokról beszélünk, melyek mögött valójában közösségi identitás nincsen. Budapesti önkormányzatot kell létrehozni, erős budapesti önkormányzatot kell létrehozni, amely a vála sztópolgárok, a fővárosi választók akaratát tükrözi. Ez a javaslat nem ebbe az irányba mutat. Ez a javaslat abba az irányba mutat, hogy azok a pártok lesznek a vesztesek, illetve azok a választói közösségek lesznek a vesztesek, amelyek nem kérnek sem a nar ancsuralomból, sem a 2010 előtti HagyóDemszkyidőszakból. Éppen ezért önök egy olyan rendszert tettek ide elénk, ahol egy LMPs vagy egy jobbikos szavazó a végelszámolásban egy Fideszszavazónak a hatodáthetedét fogja érni. Ezért is aránytalan ez a rends zer, hiszen az egész kompenzációs listás konstrukció, ahogy itt előttünk van, azt jelenti, hogy ebből a rendszerből hasznot elsősorban a Fidesz fog húzni, másodsorban nyilván az újra összeálló MSZPSZDSZkoalíció. Tisztelt Országgyűlés! Ez a törvényjavasla t egyébként más nyalánkságokat is tartalmaz, például azt, hogy önök hirtelenjében az összeférhetetlenségi szabályokat elkezdik feloldani. Mi ütött önökbe? Nekem az ügyvédi praxist le kellett tennem akkor, amikor megnyílt az Országgyűlés, hiszen olyan nagyo n kemény, szigorú összeférhetetlenségi szabályokat alkotott az előző Országgyűlés - s most kiderül, hogy a képviselőtestületekbe újra visszaevezhetnek a körorvosok, illetve az iskolaigazgatók. Erre kevés érv az, hogy a közoktatási rendszert államosították, és nincsen közvetlen fenntartói kapcsolat az intézményvezető és az önkormányzat között. Az iskolák esetében is van kapcsolat azért, hál’ istennek, az önkormányzat és a közoktatási intézmény között, az orvosok esetében pedig továbbra is - az ellátási szerz ődéseket ki köti meg? Ez a rendszer arról szól, főleg, minél kisebb méretű városokról, településekről beszélünk, hogy a döbrögik uralmát betonozzák be, így egyegy képviselőtestületnek jelentékeny része egy adott személytől, egy adott döbrögitől fog függen i. Az pedig, hogy „a közbizalmat megingathatja” fordulat itt van, benne marad ebben a javaslatban, ez egész egyszerűen abszurd. Ki fogja eldönteni azt, hogy
